Napjainkban egyre több kellemetlenséget okoznak emberi környezetben is a nagy számban megjelenő invazív rovarok. Az utóbbi években így találkozhatunk az ázsiai márványos poloskával (Halyomorpha halys) is, melynek kifejlett egyedei kora ősztől keresik a telelésre alkalmas helyeket. Ez a faj Kelet-Ázsiában őshonos, ahol gyümölcsfák és mezőgazdasági növények károsítójaként van jelen. Globális szétterjedése innen indult, nagyrészt emberi segítséggel (antropochor úton). 2013-ban hazánkba is így kerülhetett szállítmányokkal, különböző rakományokkal Jó aktív terjedőképességét kihasználva 2018 végére már hazánk összes megyéjében megtalálható, sőt, többfelé tömeges előfordulású. Jelenléte különösen nagyobb településeken, így Debrecenben is szembetűnő. Mivel a faj csak néhány éve ismert hazánkban, hazai életmódjáról kevés információ áll rendelkezésünkre, azonban az ellene való hatékony védekezés csak pontos és aktuális ismeretekre alapozva oldható meg. Munkám célja a faj telelésének, illetve telelési sikerének vizsgálata. Különböző potenciális telelőhelyeken vizsgáltam a telelő egyedek tömegességét, illetve a megtalált egyedek közt meghatároztam a sikeresen telelt egyedek arányát, ezen kívül vizsgáltam a környezeti paraméterek és az állatok fitnesszének telelési sikerre gyakorolt hatását. Kutatásom során 2020. tavaszán mesterséges és természetes élőhelyeken vizsgáltam a faj potenciális telelőhelyeit telelő imágók után kutatva. Mintaterületeimet Debrecen és környékén egy urbanizációs grádiens mentén jelöltem ki a belvárostól a várost övező féltermészetes erdős területekig. Telelő egyedeket kerestem a fák kérgei alatt, korhadékban, illetve a fák körüli avarban, valamint épített környezetben fűtött és fűtetlen épületekben. A begyűjtött egyedeket szobahőmérsékleten „felébresztve” 7 napot követően határoztam meg a sikeresen telelt egyedek arányát összesítve és nemenként. Az állatok fitnesszét 6 morfometriai paraméter segítségével határoztam meg. A telelőhely minőségi paraméterei alapján csoportosított telelési siker adatokat, valamint a sikeresen és sikertelenül áttelelt egyedek morfometriai méreteinek átlagait nemparametrikus és parametrikus tesztekkel vetettem össze.A mintavételek során csaknem mesterséges városi telelőhelyen telelő egyedeket találtam, és gyűjtöttem be, így az urbanizációs grádiens hatását nem sikerült értékelnem. A telelési siker adatai alapján a nőstények magasabb arányban élték túl a telet, és a túlélők aránya nem függött a telelőhely minőségétől. A test paramétereit vizsgálva kiderült, hogy a fitnesz hatása a túlélési sikerre jelentős, mivel a nagyobb testű egyedek nagyobb arányban élték túl a telet. Ezen túl egy mintaterületen sikerült egy átlagosnál nagyobb fejmérettel rendelkező szubpopulációt azonosítanom. A tapasztalt morfológiai különbség olyan változást jelzett, ami az egyedek telelési sikerét csökkentette, egy sem telelt sikeresen a vizsgált időszakban.