Az ifjúsági- és szabadidő-kutatások – így a Debreceni Egyetem hallgatósága körében 2009 őszén végzett Szabadidő és egyetem kutatás is - az életstílus, a preferált programok és az adott korosztályra jellemző trendek alapján jól beazonosítható és elkülöníthető csoportokat, szabadidő-eltöltési típusokat határoznak meg. A másodelemzés során az egyes csoportokba kerülés valószínűségére ható változók (életkor, társadalmi státusz, településtípus, a hallgató kara, a közösségi aktivitás, a hazautazás gyakorisága) beazonosítására került sor. Az egyetemen működő programszervezőkkel készített interjúk során arra kerestem a választ, hogy az egyetem jelenleg mennyire tud megfelelni a hallgatók szabadidő-eltöltési preferenciái által támasztott igényeknek. A mintába került hallgatók és a megkérdezett szervezők véleménye nem mindenben fedi egymást. Az látható, hogy bár a programkínálat mennyiségileg kielégítő, de sok esetben sablonokból építkezik, emiatt egyes szabadidő-eltöltési formák kiszorultak az intézményből. Talán ez az egyik oka annak, hogy a hallgatók kevés időt töltenek az egyetem székhelyén. Ahhoz, hogy ez a tendencia megforduljon közös stratégiára, megfelelő koordinációra és szisztematikus közösségszervezésre lenne szükség, de a jelenlegi folyamatok nem ebbe az irányba mutatnak.