A munkaerőpiac és a közfoglalkoztatás intézménye

Abstract

Dolgozatomban témám kifejtését három fő fejezetben tettem meg. Az első egységben először makroökonómiai aspektusból közelítettem meg a munkaerőpiac elméleti alapjait, illetve annak az általános egyensúlyelmélet rendszerében betöltött szerepét. Ezt követően az egyensúlytalanság megjelenési formájával, a munkanélküliséggel foglalkoztam, tudniillik a munkanélküliség jelenléte immáron a magyar társadalom elkerülhetetlen velejárója és a legsürgetőbb gazdasági és szociális problémája is egyben. A második egységben a magyarországi munkaerőpiac általános jellemzésére fektettem hangsúlyt 2008-tól kezdődően, kitérve a foglalkoztatottság és munkanélküliség mértékének változásaira és arra, hogy milyen intézkedéseket tettek a válság kezelése érdekében. Dolgozatom harmadik részében elemeztem a munkaviszony egy speciális formáját, a közfoglalkoztatást. Ismertettem rendszerét, főbb megkülönböztető jellemzőit és munka-attitűdökre gyakorolt hatását. Figyelembe véve azt, hogy minden eddigi megvalósulását érte már valamilyen formában kritika, egyfelől annak a társadalmi hasznosulását, másfelől szellemi értékteremtését kérdőjelezve meg, ezért elszántan kezdtem keresni e gondolatok igazságtartalmát. Kutatásom során az új közfoglalkoztatási rendszer vizsgálatára alkalmas kérdőívezés módszerével egyfajta monitoring tevékenységet végeztem a 2012-ben, Hajdúböszörményben megvalósult startmunka mintaprogramra vonatkozóan. Azt vizsgáltam, hogy a mezőgazdasági projekt keretében 2012-ben először elindított képzés alanyai miben szolgálják másképp az értékteremtést a többi projektelem dolgozóinál. Vajon előnyben vannak az oktatáson résztvevők a többi projektelem dolgozóival szemben? Hipotézis: A hajdúböszörményi programban, a növénytermesztés projekt során a képzésben résztvevők szerzett ismeretei és munkatapasztalatai hatékonyabban szolgálják az értékteremtést, mint a képzésben részt nem vettek esetében. Szakdolgozatom kutatási részében bizonyítani akartam, hogy a közfoglalkoztatás lehet értékteremtés. Ahhoz, hogy ezt el tudjam érni, rá kellett világítanom arra, hogy az érték, mint olyan nem csak anyagi vagy tárgyi jellegű lehet, hanem megmutatkozhat a személyes fejlődésben, a tenni akarásban, a példamutatásban, az önmegvalósításban. Célom volt, hogy egy olyan kutatás eredményeinek adjak helyet, amelyek hozzájárulnak a mintaprogram említett projektjében folyó képzés hasznosságának feltérképezésére. E tevékenység megkívánta, hogy az általam összeállított kérdőívekkel olyan városbeli közfoglalkoztatottakat szólaltassak meg, akik e témának közvetlen érintettjei. A megkérdezett két tábor egyike a képzésen kötelezően résztvevő 45 fő, míg a másik 45 fős válaszadói csoporthoz tartozó személyek a többi programelem dolgozóiból véletlenszerűen lettek kiválasztva.