A regény egyszerre számvetés, korrajz és pikareszk regény. Annak a nemzedéknek számvetése, amely az elmúlt ötven-hatvan év lélekpusztító korszakának egyszerre volt szenvedő alanya, és az ezt követő változásnak magatartásával előkészítője, némileg kiprovokálója is. Többen külföldre menekültek, sokan az életben maradásért feladták, "elvesztették" az értékbe vetett hitüket, cinikussá váltak, mások viszont az értékek védelmében az életüket vesztették el. A könyv - a regény eszközeivel - azoknak állít emléket, akiket az előbb említett "folyamat" felmorzsolt, és a jellemek, embersorsok felidézésével azokról szól, akik mindezeket a megpróbáltatásokat túlélték.