Az Amerikai Egyesült Államokban a nem rendeltetésszerű opioid használat, az opioid függők és az opioid túladagolás okozta halálesetek száma az utóbbi két évtizedben robbanásszerűen megnőtt. 2000 és 2014 között a jelentett túladagolások száma megközelítőleg háromszorosára növekedett (1). Annak ellenére, hogy 2010-től már komoly népegészségügyi problémaként kezelték az opioidokkal való visszaélést és próbálták korlátozni az opioid készítmények receptre írását és törvényi jogszabály módosításokat léptettek életben, jelentős javulás nem történt (2). A helyzet súlyosbodása következtében a média és a szakemberek a jelenséget opioid krízis névvel kezdték jelölni. A válság rapid felgyorsulása a nemzet közegészségügyi vészhelyzetéhez vezetett. A vényköteles fájdalomcsillapítókkal, heroinnal és szintetikumokkal való visszaélés és függőség megelőzése átfogó és célzott stratégiákat igényelne, amelyek kialakítása és alkalmazása jelenleg is zajlik. Az opioid krízis kialakulását számos tényező interakciója hozta létre, amelyek hátterében az állami, nonprofit egészségügyi szektor és a vele kapcsolatban álló privát, profitorientált gazdasági szektor összjátéka segítette elő. Az Amerikai Egyesült Államokban izzó opioid krízis negatív következményei kétségtelenül felhívja a figyelmet az opioid tartalmú készítmények társadalmi kockázatára. Ezt a tényt hazánkban sem hagyhatjuk figyelmen kívül, éppen ezért érdemes figyelemmel kísérni egyrészt az Egyesült Államokbeli krízis lefutását, másrészt a magyarországi tendenciákat.