Dolgozatom célja az emberi élet és testi épség elleni bűncselekmények vizsgálata a debreceni ítélőtábla joggyakorlatában 1920-1925 között. Tanulmányomnak nem célja a Csemegi-kódex rendelkezéseinek bemutatása, és dolgozatom felépítésekor sem követtem a kódex rendszerét. Ennek oka, hogy elsődlegesen arra keresem a választ, hogy milyen tényezők befolyásolták a jogalkalmazást, és ennek milyen következményei lettek. Munkám során felállítottam egy hipotézist, ez a „következetlenül következetes” joggyakorlat elmélete, amelyet a feldolgozott jogesetek által támasztok alá. Tanulmányom középpontjában a pozitivista irányzatnak az egyes büntetőjogi jogintézményekre gyakorolt hatása áll, illetve az, hogy ezek milyen módon jelentek meg az ítélkezési gyakorlatban.