The rapidly developing gene manipulation techniques (more recently „gene editing”) have long been controversial, which is reflected in the evolution of legal regulation in Europe. Hungaryʼs Fundamental Law (Art. XX.) clearly states that Hungarian agriculture desires to remain free from genetically modified organisms. According to the Hungarian Academy of Sciences (MTA resolution, 2017), the results of the new techniques (without transgenic implantation) are not regarded as GMOs (by the proper application of the genetic engineering law), these new techniques are not governed by the provisions of the Fundamental Law. Recently, a lawsuit was filed before the Court of Justice of the European Union in which the main question was whether GMOs should be considered the result of new techniques (if not, they do not need to be licensed). In the light of a detailed analysis of the precautionary principle, the study examines the question of whether genetic engineering or its results cover the scope of the legislation. According to the author, this question (as long as the revision of the regulation is not on the agenda) is not for the genetic technologists and plant breeders, but for the lawyers to decide. The conclusion of the study is that genetic engineering, respectively its results are subject to the regulation.

A rohamosan fejlődő génmanipulációs technikák (génmódosítás, géntechnológiai módosítás) régóta viták kereszttüzében állnak, amit a jogi szabályozás alakulása is tükröz. A géntechnológiai módosítás a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Géntv.) 2. § g) pontja szerint olyan eljárás, amely a gént vagy annak bármely részét kiemeli a sejtből és átülteti egy másik sejtbe, vagy szintetikus géneket, vagy génszakaszokat visz be valamely természetes szervezetbe, ami által a befogadó génállománya megváltozik. Mint alább látni fogjuk, az EU vonatkozó irányelve a génmódosítást (az eljárást) nem definiálja, ugyanakkor az eredményére (a génmódosított szervezetre, GMO-ra) ad egy meghatározást, s bizonyos technikákat felsorol, mint amelyek génmódosítást eredményeznek. A jogi definíció elsődleges funkciója mindkét esetben a szabályozás tárgyi hatályának kijelölése, ami álláspontom szerint nem a nemesítők és a biotechnológusok, hanem a jogtudomány, illetve a jogalkotó feladata.