A mai fogyasztói társadalomban nagyon fontos szerep jut a jól szervezett és hatékony gazdaságnak. A gazdaság legfőbb alapja a társadalmi igényeket kielégítő termelés, amelyet a termelő ágazatok illetve termelő vállalatok valósítanak meg. A vállalatoknak több fajta modellje létezik. A modellezéshez természetesen a matematikát és annak különböző részterületeit, módszereit használják fel. Dolgozatom első részében ezek közül próbálok kiemelni párat. A modellezési környezetet egy egyszerű példával adom meg. A vállalati modellek megalkotását befolyásoló szemléleti források közül a kibernetikával és a rendszerelmélettel részletesen foglalkozom. A kibernetikának két megközelítése van. Az egyik a már említett rendszerelméleti, amelyben a rendszerek modellezésénél a viselkedésüket vizsgálják, de nem fordítanak figyelmet a szerkezetükre. A másik megközelítése az informatikai, ami a rendszerelemek közötti kommunikációs kapcsolatot emeli ki. Természetesen a modellezés során a valós világban észlelt gazdasági folyamatokat próbáljuk valahogyan leírni és egyszerűsíteni. A modell és a valós világ egybevetésének egyik eszköze a statisztika. Erre is szentelek egy pár szót. Az első fejezetben még előkerül az irányítórendszerek és az irányítás, valamint annak két fajtája a vezérlés illetve a szabályozás is. Az irányítás egy célirányos tevékenység, amely egy folyamatot elindít, megváltoztat vagy leállít, beleavatkozik annak időbeli lefolyásába, állapotának alakulásába. A vezérlés az irányítás legegyszerűbb struktúrája, amelyben a beavatkozáshoz nincs szükség visszacsatolásra. Ezzel szemben a szabályozásnál a beavatkozás a visszacsatolás és a rendszer aktuális állapota alapján valósul meg. Mivel az irányításhoz a legszükségesebb az információ, ezért az információelmélettel ezután foglalkozom. Az információelmélet kapcsán pedig szóba kerül a valószínűségszámítás is. Majd az első rész végén egy olyan vállalati modellt is megemlítek, ami ugyan nem matematikai, de nagyon fontos és hasznos egy vállalat belső szerkezetének meghatározásához. Ez a funkcionális modell, amelyet úgy kaphatunk meg, hogy a vállalat belső funkcióit felbontjuk kisebb részfunkciókra, és ezeknek a tulajdonságait határozzuk meg. A dolgozatom második részében a minőségbiztosításról szólok. Manapság a minőségre nagy súlyt fektetnek. Azt vehetjük észre, hogy a gazdasági életben az árverseny helyett a minőségi verseny kerül előtérbe. Ezért is fontos szerep jut a minőségbiztosításnak, aminek a feladata, hogy egy termék vagy szolgáltatás kielégítse a minőségre vonatkozó igényeket. A minőségbiztosítási tevékenységet ma már rendszerint számítógéppel végzik. Egyre több számítógéppel támogatott minőségbiztosítási (Computer Aided Quality, CAQ) szoftver jelenik meg, és a minőségbiztosítás szinte minden módszerét megtalálhatjuk ezekben a rendszerekben. Ezekről az eljárásokról, modulokról is lesz szó. Mivel a CAQ rendszerek a vállalatok igényeinek megfelelően készülnek, ezért is nagyon drágák ezek a szoftverek. A dolgozatomat egy ilyen konkrét CAQ rendszer, a IBS SINIC GmbH SINIC-CAQ rendszerének bemutatásával zárom. Ennek a szoftvernek már több verziója létezik. A legutolsó a SINIC-CAQ System 6.0, amit 2000 őszén adtak ki. Ezt próbálom az interneten talált anyagok alapján elemezgetni.