Dolgozatban arra keresek választ, hogy a modern kriminalisztikai eszközök bizonyítéknak tekinthetőek-e, a bizonyítási eljárás során felhasználhatóak-e, ha igen, akkor az eljárás egyes szakaszaiban milyen módon, alkalmazásuk megfelel-e a szabad bizonyítás elvének. Dolgozatom megírásakor nemcsak arra törekedtem, hogy az utóbbi évtizedekben megjelent és elterjedt modern kriminalisztikai eszközöket bemutassam, és azok bizonyító erejét vizsgáljam, hanem annak bemutatására is, hogy a modern technika segítségével az olyan hagyományos módszerek alkalmazásának is megnőtt a hatékonysága, és megbízhatósága, mint a daktiloszkópia vagy a mikroszkópos vizsgálatok. Szakdolgozatom utolsó nagy fejezetében a kriminalisztikai hibák lehetséges veszélyeit jelenítettem meg, mely fejezet megírását az elmúlt években Magyarországon ismertté vált justizmord esetek jelentősen befolyásolták, amelyekben téves bizonyítékok és ítéletek keletkeztek. Dolgozatom e fejezete konkrét jogesettel kerül kibővítésre, ahol magasabb, tudományos szinten lehet értékelni a justizmord kialakulását, a nyomozó hatóságok mulasztását, és a következmények fényében a helyreállítást, kiküszöbölést. Választ keresek a kriminalisztika hibáinak kialakulására, bemutatva a lefolytató hatóság feladatait, kiszűrve a hibalehetőségeket, a nem egyszer súlyos, néha korrigálhatatlan következményeit, amik téves ítéletekben nyilvánultak meg. Dolgozatom átláthatósága érdekében elengedhetetlennek tartottam a kriminalisztika fogalmának meghatározását, elhelyezését a tudományok rendszerében, valamint a kriminalisztika ágainak, belső rendszerének rövid bemutatását.