A mézet már évezredek óta ismeri az emberiség, melyet a több ezer éves barlangrajzok, templomi domborművek és a fáraók korából származó egyéb mézből készült szobrocskák, kellékek bizonyítanak. Már ezekben az időkben rájöttek különleges (gyógyhatású) tulajdonságaira, melyet csak évezredekkel később a mai korban tudunk igazán bizonyítani. Hazánkban az alacsony mézfogyasztás és az összetevők nem ismerete ihletett meg, és sarkallt arra, hogy a mézek komponenseinek arányát megvizsgáljam és bizonyítsam a különböző eredetű mézek szervezetre gyakorolt pozitív hatásait. Több évtizede foglalkoznak mézvizsgálatokkal a szakemberek, akik bebizonyították, hogy az egészséges táplálkozás elengedhetetlen alapvető élelmiszere a méz. A mai rohanó világban fontosnak tartom a mesterséges anyagoktól mentes élelmiszerek fogyasztását, és ez motivált bennünket legfőképpen arra, hogy ezt a természetes eredetű élelmiszert megvizsgáljuk és bebizonyítsuk, hogy a szervezetünknek szüksége van természetes eredetű táplálékra. A mézminták készítéséhez a mézeket olyan kistermelőktől vásároltuk, akiket személyesen is ismerünk. A tőlük vásárolt mézek nem befolyásolták a kapott eredményeket, mert biztosak lehetünk abban, hogy ezek a mézek nem manipulált termékek, az esetleges áruházláncokban forgalmazott termékekkel szemben. A vizsgálatokhoz 13 különböző mézminta állt rendelkezésemre, melyekkel 12 különböző vizsgálatot végeztünk el háromszori ismétlésben. Diplomadolgozatom alapvető célja, hogy a mézmintákkal végzett vizsgálatokat bemutassuk és a kapott eredményeket kiértékeljük, továbbá ahogy azt a munkám címe is tükrözi, összehasonlítsuk a nektár- és harmateredetű mézek vizsgált paramétereit is. A vizsgálatok alátámasztják, hogy a harmatmézek bírnak a legnagyobb biológiai értékkel, szemben az akácmézekkel, melyek biológiai értéküket tekintve messze elmaradnak a harmatmézektől. Az akácmézhez viszonyítva nemcsak a harmatmézek, hanem a hárs- és napraforgómézek is magasabb biológiai értékkel rendelkeznek, melyeket a vizsgálatok során kapott eredmények is alá támasztanak. Ha a hazánkban élő emberek mérsékelnék a cukor felhasználást és előnyben részesítenék a méz és méhészeti termékek fogyasztását megelőzhetőek lennének a társadalmunk számára egyébként is jellemző betegségek kialakulása, mellyel hosszú távon sorsunk végképp megpecsételődik. A magyar mézexport mérsékelhető lenne, ha ezt a tanácsot az emberek többsége megfogadná és élne a lehetőséggel, hogy kiváló szakembereink és méhlegelőink egészséges, szermentes Magyar mézet állítsanak elő hazai fogyasztásra. Ezzel a felfogással a magyar méhészek és a fogyasztók is egyaránt jól járnának, hiszen a fogyasztók kiváló termékeket kapnak, a termelők pedig itthon is értékesíthetik a méhek által előállított édes nedűt.