Dolgozatomban a bírósági végrehajtás kialakulásának történetével, régi és jelenlegi szabályozásával, valamint ezen terület két jelentős részével az ingó és ingatlan végrehajtás szabályaival fogok foglalkozni, amelyek dolgozatom fő témáját is képezik. Az ingó és az ingatlan végrehajtásra végrehajtási eljárás során kerülhet sor, ha az adós vagy más megszólításban a végrehajtásra kötelezett személy, bíróság vagy más hatóság által meghatározott követelést önként nem teljesít, azaz nem törleszti az adóságát a jogosult személy javára. Az ingó és ingatlanvégrehajtási eljárás egyfajta kényszerként szolgál a törvényesen megállapított tartozások törlesztésére. Az ingó és ingatlanvégrehajtás szabályait, dolgozatomban később fogom részletesen tárgyalni, így most nem is fecsérelném rá a szót. Mindenekelőtt fontosabbnak tartom behatárolni azt a területet, ahol az ingó és az ingatlanvégrehajtás szabályait megtalálhatjuk, valamint ezen terület felépítését. A dolgozatom felosztása is ezt a tematikát fogja követni, ugyanis az első fejezet egy történeti visszatekintést fog leírni a hazai végrehajtási jog kialakulásával kapcsolatban, majd a ma is alkalmazott végrehajtáshoz kapcsolódó rendelkezésekről és azok alkalmazásáról fog szó esni. Elöljáróban, fontosnak tartom részletezni a mai hatályos bírósági végrehajtás pár alapvető sajátosságát. 1Ilyen fontos tényező például a jogrendszerben való elhelyezkedése. A magyar bírósági végrehajtás meglepően sok jogterülettel van kapcsolatban, például munkajog, büntetőjog, polgárjog, közigazgatási jog és még sorolhatnánk. A terület sokoldalúságának ellenére, jellegénél fogva mégis egyszerűen be tudjuk határolni a hovatartozását, a bírósági végrehajtás a polgári eljárásjog körébe tartozik, azon területen belül is a polgári nemperes eljárások körébe. Fontos még szót ejteni a bírósági végrehajtás céljáról, a törvény az első szakaszában kitér a céljának behatárolására is, amely elsősorban az igazságszolgáltatás működésének elérése. Ez megnyilvánul abban is, hogy a törvény határozottan utal arra, hogy nemcsak a bíróság által hozott határozatok végrehajtása körében lehet a törvény rendelkezéseit alkalmazni, hanem olyan hatóságok, szervezetek határozatainak végrehajtása esetén is, amelyek a bíróságokhoz hasonlóan jogi, vitás ügyekben döntenek.