"Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok... Amióta nagy vagyok és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek." Ezt Janikovszky Éva kamasszá cseperedett hőse panaszolja az olvasónak, aki, ha maga is éppen kamaszkorát éli, jót derülhet az ősök untig ismert szövegein, ha pedig a serdültebb korosztályhoz tartozik, örömmel fedezheti fel, hogy kamasz fiaival-lányaival másnak is van elég gondja. A nagy sikerű kamaszkönyv 25 év múltán éppoly friss, a szöveg és a rajzok humora éppoly mosolyt fakasztó, mint első megjelenésekor volt. Úgy látszik, csak a divat és a technika változik, a kamaszlélek problémái változatlanok.