A büntetőjogi síkra terelődött jogviták célja a megsértett jogrend helyreállítása, mely az esetek többségében az elkövetett bűncselekményre kiszabott szankcióban realizálódik. A modernkori kutatások, gyakorlati tapasztalatok azonban arra mutatnak, hogy nem minden esetben jelentik a leghatékonyabb megoldást a klasszikus jogkövetkezmények alkalmazása. Meghatározott körben atipikus módszerek és eljárások is alkalmasak lehetnek a megbomlott egyensúly helyreállítására.
A mediáció az előbbiekben vázolt helyzetre adott válaszként jelenik meg a jogrendszerekben, alternatívát kínálva a büntetőjog hagyományos eszköztárával szemben és esetenként a mellett. Dolgozatomban a közvetítői eljárást kívánom bemutatni, melynek során nemzetközi kitekintést is téve ismertetem a történeti előzményeit, elemzem a fogalmát és a formáit, majd megvizsgálom a hazai szabályozást, ezen belül kitérek az alapelveire, a közvetítő személyére és magára a közvetítés folyamatára. Külön fejezetet szentelek a büntetőeljárásról szóló új törvény mediációt érintő szabályaira.