TDK dolgozatomban az ügynökprobléma és a specifikus tudás kapcsolatát mutattam be. Jensen és Meckling (1990) vizsgálta először, hogy a döntési jogok decentralizációját hogyan mozdítja előre a specifikus tudás átadásának költsége, továbbá azt is, hogy a decentralizáció miképpen vezet a döntési jogok kijelöléséhez, illetve az ügynökproblémához. A hagyományos ügynökelmélet irodalmában azonban nincs előtérbe helyezve ez a kapcsolat, annak ellenére, hogy az ügynökprobléma tárgykörének fontos részét képezi a specifikus tudás. Az irodalom áttekintését követően felállítottam néhány hipotézist, amelyek a specifikus tudás és az ügynöki probléma kapcsolatára vonatkoznak, és két vállalat (az IT Services Hungary és a Hajdú Takarék Takarékszövetkezet) példáján megpróbáltam ütköztetni a hipotéziseket a vállalati gyakorlattal A célom az volt, hogy illusztráljam, hogy a specifikus tudás és az ügynöki probléma kapcsolatára vonatkozó hipotézisekben megfogalmazottak hogyan valósulnak meg az általam vizsgált vállalatoknál. Az elemzés alapjául az egyes vállalatoknál a témában referens alkalmazottal készült mélyinterjú szolgált. Az eljárásom az volt, hogy mindenegyes hipotézis esetében összehasonlító elemzést készítettem a két szervezet vonatkozásában.