9638090936
| dc.date.accessioned | 2008-12-22T06:24:05Z | |
| dc.date.available | 2008-12-22T06:24:05Z | |
| dc.description.abstract | NEM vesztettek frissességükből, szellemességükből Móra Ferenc 1925-ben levelek formájában írott olaszországi útiesszéi, amelyek két évvel később kötetben is megjelentek. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ 1927-ben az itt következő gondolatokat fogalmazta meg Móra tárcaköteteit olvasva, miközben azt kutatta, hogy "vajon miben lakozik az író varácsa, aki utóbbi esztendőkben egyike a legolvasottabbaknak, legnépszerűbbeknek ?" "Világnézetét derűnek szokás nevezni. Én nem tartom annak. Derűs ez, de borús is egyszerre, az édest vegyíti a keserűvel, a nyájasságot a gúnnyal, a politikai hitet a mindenbe beletörődő közönnyel, az andalgást a teremtettével, a szomorkodást a duhajsággal, a megbékélést a dohogással s egy csipetnyi, rokonszenves lázadással. Ezek a tulajdonságok azonban nem mondanak egymásnak ellent, hanem szervesen, arányosan összeolvadnak a "humor" nedűjében. Csak a humor tud megérteni egyszerre kettőt, csak az képes fölfogni egyszerre a dolgok kicsiségét és nagyságát, az egész élet viszonylagosságát. (...) Szeret meg-megállni, vargabetűt tenni, zárójeleket nyitni. Éppen eszébe jutott valami. Mégis mindig célhoz ér. Mondatai természetesen göngyölődnek le egymásról. Tiszteli a betűt, mértékes művésze az írásnak. Önmagában rendkívül megvetheti a teliszájúságot. Markolj keveset, és fogj sokat..." | hu |
| dc.identifier.bibid | bibDEK00560661 | hu |
| dc.identifier.isbn | 9638090936 | hu |
| dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibDEK00560661 | hu |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/76395 | |
| dc.title | 9638090936 | hu |