Football is more than just a sport, it has huge impact on the world, playing an increasingly important role in the global economy from a business perspective. In my research, I sought to answer the question of how football clubs applying International Financial Reporting Standards (IFRS) account for transactions related to the loan of players. The Union of European Football Associations (UEFA) classifies loans into four main types: general loans, loans with unconditional obligation to buy, loans with option to buy and loans with conditional obligation to buy. In the general case, football companies can decide whether or not to apply IFRS 16 Leases when borrowing players. If they do, the player’s registration right is recognised as a right-of-use asset. However, under the standard, if the lease term is less than 1 year, the lease payments are recognised as expense. It is also possible for football companies not to apply IFRS 16 at all if they consider that the player loans do not meet the definition of a lease, in which case IAS 38 Intangible Assets should be applied. In the other three specific cases, football companies should consider whether or not the player’s registration rights are expected to be permanently transferred to the borrowing club.

A labdarúgás több mint egy sportág, óriási hatással van a világra, hiszen üzleti szempontból is egyre jelentősebb szerepet tölt be a világgazdaságban. Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokat (IFRS-eket) alkalmazó futballklubok miként számolják el a játékosok kölcsönzésével kapcsolatos ügyleteket. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) négy fő típusba sorolja a kölcsönöket: általános, kötelező vásárlási záradékot tartalmazó, vásárlási opciót tartalmazó, valamint feltételes vásárlási kötelezettséget tartalmazó kölcsönszerződések. Általános esetben a játékosok kölcsönvétele során a futballvállalatok eldönthetik, hogy alkalmazzák-e az IFRS 16 Lízingek standardot vagy sem. Ha alkalmazzák, akkor a játékosjog használatijog-eszközként kerül be az eszközök közé. Ugyanakkor a standard alapján, ha a futamidő 1 évnél rövidebb, a lízingfizetéseket ráfordításként számolják el. Lehetőség van arra is, hogy a futballvállalatok egyáltalán ne alkalmazzák az IFRS 16 standardot, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a játékosok kölcsönvétele nem felel meg a lízing fogalmának, ebben az esetben az IAS 38 Immateriális eszközök standardot kell alkalmazni. A másik három, speciális esetben pedig azt kell felmérnie a futballvállalatoknak, hogy a játékosjog várhatóan átkerül-e véglegesen a kölcsönbevevő klubhoz vagy sem.