Bevezetésnek bemutattam a Six Sigma módszer rövid lényegét és annak fő szakaszait, amik a mérés, elemzés, intézkedés, kontroll. A bevezetés után az alapdokumentációkat kellett megadnom aminek a nulladik lépése a tizenhét pontból álló alapok megadása mint például a témacím, célok meghatározása, bázisidőszak meghatározása,...stb. Az alapk megadása után az első részben tizenegy al-alpontban összeraktam a problémafeltáró csoportot, meghatároztam a projektben szereplők elvárásait, nagyléptékben ütemeztem a mérföldköveket, felelősökkel és közreműködőkkel együtt. Bemutattam röviden a minitab szoftver lényegét és felületét röviden. A projekt alapproblémájának megmutatása után a folyamatot kellett bemutatnom egy folyamatábra segítségével. Ezt követte a folyamattérkép ami kibontotta a folyamatábrát felelősökkel, dokumentumokkal felügyelőkkel felruházva. A folyamattérkép után a K-J módszer részletes bemutatása következett, aminek a végén egy Pareto diagrammal meghatároztuk a fő problémákat, ennek az eredményéből pedig egy gyökérok elemzést végeztünk az Ishikawa módszer használatával. A munkamenetet egy Gannt diagram segítségével vezettük. A második pontban Minitab segítségével végeztem, vizsgálatokat. Első részében hipotézisvizsgálatokat ellenőriztem, a második felében pedig a konklúziót fogalmaztam meg és jelöltem a kritikus pontokat. A harmadik pontban a projektjavaslatot és a gyengeségkezelést mutattam be. Poke-Yoke megoldást alkalmazása mellett érveltem. A hibafa ismerete mellett javító intézkedési javaslatokat tettem. Negyedik pontban az ellenőrző kártyával foglalkoztunk és előkészítettük. A kockázatokra készültünk a bevezetést követően értesítési és tudásfenntartási szemszögből egyaránt.