A 2003-as Nemzeti Alaptantervben (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet) megjelenő kompetencia alapúság, új kihívást jelentett az iskolák számára, mivel ez a korábbi tantervektől gyökeresen eltérő elem. A tananyag-centrikus (ismeretközvetítő) megközelítés helyett, a kompetenciafejlesztést várja el az iskoláktól, ezt tartja a közoktatás legfontosabb feladatának. A kompetencia alapú tanítás bevezetését a magyar diákok PISA felméréseken elért eredményei és az Európai Uniós munkaerőpiac kívánalmai is kikényszerítik. A mérési eredmények alapján elmondható, hogy a tanulók bizonyos alapképességei (olvasás, szövegértés, matematikai, természettudományos ismeretek alkalmazási képességei) nem érik el az európai tanulók átlagát. A vizsgálat eredményeinek értelmezése nem a dolgozat tárgya, de annyi megjegyzendő, hogy a nemzetközi mérési eredmények összetett, egymással összefüggő problémákra mutatnak rá. Például, a felmérések azt mutatják, hogy a tanulók matematikai és természettudományi eredményei, nem érik el az európai átlagot. Ennek azonban nem a szaktárgyi ismeretek hiánya az oka, hanem az, hogy a tanulók olvasási és szövegértési képessége alacsony szintű, vagyis meg sem értették a megoldandó feladatot. A felzárkózásra esélyt jelent a kompetencia alapú oktatás, melynek lényege, hogy valamennyi tantárgy oktatása során nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ismeretekhez kapcsolódó készségek, képességek, attitűdök fejlesztésére. Dolgozatomban azt a célt tűztem magam elé, hogy olyan feladatokat állítsak össze, amelyek a NAT elvárásainak megfelelően fejlesztik a tanulók kulcskompetenciáit, lehetőséget biztosítanak az ismeretek alkalmazási képességeinek fejlesztésére és az alapvető, minden tanulási folyamathoz nélkülözhetetlen, értelmi képességek fejlesztésére. Ezen kívül a feladatok alkalmat teremtenek a tantárgyi koncentráció és a differenciált óravezetés megvalósítására is, melyek szintén nagyon fontos elemei a hatékony tanítási-tanulási folyamatnak. A képességfejlesztő feladatokat digitális (interaktív) formában állítottam össze. A tanórai alkalmazásukhoz elsősorban egy projektorra és egy számítógépre van szükség. Azokban az iskolákban, ahol már fel vannak szerelve az interaktív táblák, a technika-adta lehetőségek alkalmat teremtenek a feladatok interaktív módon történő felhasználására is.