Szakdolgozatomban a Marótzugi Holt-Tisza üledékét vizsgáltam. Salétromsavas roncsolást követően elemösszetételt vizsgáltam, ICP-OES készülékkel. Szemcseméret méréssel kapott adatokból, és az üledék szerves anyag- illetve a fosszilis klorofil pigment tartalmából tudtam következtetni az áradásokra. Áradáskor a Tisza elönti a holtágat, így a folyóba került szennyezés a holtág üledékében is lerakódik, ami sok éven át kimutatható. Az üledék nehézfém tartalma geokémiai eredetű háttérből, és az emberi tevékenységből tevődik össze. Az elemanalízist követően kimutatható a réz, ólom és cink koncentrációjának megnövekedése, ami a borsa bányai szennyezés következménye. Amint az az üledék elemzéséből jól látható, a folyót már korábban is érte nagyobb mértékű nehézfém szennyezés. A folyóvízi rendszerek öntisztulásának köszönhetően, ezek a folyó mai élővilágára nem hatnak ki, az üledékbe ágyazódva találhatóak. Összehasonlítottam az általam vizsgált fúrásmagot, egy korábbi fúrásmaggal, ami 1997-es mintavételezés volt. A vizsgálatból jól látható, hogy a mintavételezés jól reprodukálható. Egyelőre nem megállapítható a szennyező elemek koncentrációjának hígulása a bánya szennyezések után.