Napjainkban az élőhely minősége mellett, az első helyen említjük a dúvad fajok szerepét az apróvad populációk szabályozásában. Európa szerte, más és más fajokra helyezik a hangsúlyt, hiszen állatföldrajzi és ökológiai okokból másoknak jut a szabályozó szerep. Egyedüli közös alapelv van, amit tudatosítani kell, az, hogy hatékony dúvadgazdálkodás nélkül nincs eredményes apróvadgazdálkodás. Minden vadászható ragadozófajunkra igaz, hogy állományaikat még az apróvad szaporodási időszaka előtt kell csökkenteni, nem pedig a szaporodási időszak során. Úgy gondolom, hogy a rókaállomány létszámát a szukákon keresztül lehetne a legeredményesebben csökkenteni, nem pedig az éves szaporulat eltávolításával. Az így szabályozott rókaállományt már könnyebben lehetne kezelni a társaságoknak. A vadászterületeken a nyári hónapokban történő rókavadászat, véleményem szerint már megkésett intézkedés. A statisztikákban szépen hangzik az évi több száz róka elejtése, de ennyi rókának eddig is ennie kellett valamit, ha a szuka nem zsákmányol, akkor a kölykök sem esznek. Amennyiben, ha a puska kevés az eredményes dúvadgyérítéshez, akkor más megoldást kell alkalmaznunk a jövőben. Szeretném, ha a csapdázás egyre népszerűbbé válna a vadásztársaságok körében, és az általam bemutatott csapda típusokkal növelnék a gyérítésüket. Sajnálatos, hogy nálunk idegenkednek ettől, elsősorban az időhiányra és a feledésbe merült szakértelemre hivatkozva. Minden vadásznak közös érdekének kellene lenni, hogy változzon az apró-vadgazdálkodás, s a ragadozó gyérítés gyakorlata. Az eredményes apróvadgazdálkodás alapja, a megfelelően képzett és kellően motivált hivatásos vadász, akiknek elsőrendű feladata a vadállomány védelme minden legális eszközzel. 41 Úgy gondolom, hogy szükség volna a vadászok csapda-használati képzésére tanfolyamokat indítani és minél nagyobb területen hasznosítani, természetesen az ölőcsapdák használatának, és szabályozásának figyelembevételével.