A dolgozatomban a közösségek, a közösségfejlesztés, a kistelepülések és a településfejlődés, illetve annak tényezői szempontjából releváns információkat gyűjtöttem össze. A dolgozat második és harmadik fejezete mind ezek fogalmát, folyamatait, eszközeit és tényezőit tárgyalja. Tovább lépve a negyedik fejezetre, amely Túristvándit mutatja be, ezeket a tényezőket vizsgálom meg a település vonatkozásában. Szakdolgozatomban kvantitatív módszereket alkalmaztam a kutatás során: már meglévő statisztikai adatokból és különböző egyéb forrásokból mutatom be a Túristvándival és a kistelepülésekkel, a közösségekkel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos minden releváns információt és adatot. Másik nagyobb fejezete a dolgozatomnak Magyarország településszerkezetét vizsgálja, annak kialakulását, történetét. Ennek kapcsán bemutattam a településszerkezeti típusokat, különös tekintettel a falvakra, majd a kistelepülések meghatározására és jellemzőire tértem ki. Mivel Túristvándit a története mellett a településfejlődési tényezők mentén mutattam be, így szükségesnek éreztem azok elméleti, fogalmi hátterét is tisztázni. Ezután konkrétan Túristvándira, mint vizsgált településre koncentráltam, nagyobb hangsúlyt fektetve az oktatás, képzés és a kultúra, közművelődés területekre, majd mindezek kapcsán egy SWOT analízissel mutattam be a településen lévő problémákat és célokat, és ehhez kapcsolódóan perspektívákat, közösségfejlesztési javaslatokat fogalmaztam meg a fejlesztéseket illetően. Véleményem szerint Túristvándiban nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a közösségekre és civil szervezetekre, hiszen ezek megszervezésével és megerősítésével helyben, az erőforrások helyben tartásával lehet fejlesztéseket megvalósítani. Úgy gondolom, hogy a település vezetőségének jobban be kellene vonnia a lakosságot a döntések előkészítésébe. Erre megfelelő módszer lehet a nyilvános beszélgetések és fórumok szervezése, amelyen a lakosok elmondhatják a véleményüket, gondolataikat, segíthetnek az ötletelésben és megvalósításban is. Ha a település lakossága érzi, hogy a vezetők figyelembe veszik a javaslataikat és véleményüket – nyilván olyan mértékben, amennyire ez gazdaságilag, szociálisan, jogilag és társadalmilag lehetséges –, kialakul a bizalom, és az együttműködési készség is javulásnak indulhat. Továbbá ha a lakosok is részt vesznek bizonyos fejlesztések megvalósításában, például faluszépítés, helyi értékek felfedezése, falukönyv készítése stb., akkor a településhez való kötödés is erősebb a túristvándiak részéről, szívesebben vesznek részt a települést érintő tevékenységekben is. Úgy gondolom, hogy megfelelő fejlesztésekkel, közösségi akarattal és tevékenységekkel, támogatásokkal, valamint az aktív társadalmi részvétellel Túristvándi a térség kulturális és gazdasági központjává válhat.