A sportnak az élet számos területén kiemelt szerepe van, többek között a fizikai és mentális egészség megőrzésében, de manapság már a gazdaságban, oktatásban, és a médiában is. Valamilyen formában az életünk mindennapi részévé, és a társadalom fontos befolyásoló tényezőjévé vált. A hétköznapi gondolkodásunkban abszolút pozitív területként könyveljük el, amely segíti a társadalmi kapcsolatok kialakítását, az integrációt, és más területekhez képest sokkal befogadóbb, és toleránsabb. A dolgozatomban a sportnak azt az oldalát szeretném bemutatni, ami ennek ellentmond. Szeretnék rávilágítani arra, hogy sok esetben a társadalmi kirekesztés, valamint a nemek közötti egyenlőtlenségnek mekkora teret ad a sport világa. Az elmúlt időszakban a nemek közötti egyenlőség megteremtésében több előrelépés történt, például több sportágban törekednek az egyenlő bérezésre, de még messze a cél. Szakdolgozatomban a nemek közötti egyenlőtlenségekre igyekszem fókuszálni, így ebben a témában egy olyan eset bemutatását választottam, amit már évek óta nyomon követek, hiszen 2009 óta hangos tőle a sajtó. A sport területén a nemekről szóló vita Caster Semenya dél-afrikai futó sikereivel megkerülhetetlenné vált, hiszen ő a reprezentatív példája annak, hogy bizonyos esetekben nem határozható meg egyértelműen a nemi hovatartozás. A genetikai rendellenesség több sportolót érint, mint gondolnánk. Az nyilvánvaló, hogy az érintett sportolók versenyzését szabályozni szükséges, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mi az az elfogadható szabályozás, ami esélyegyenlőséget biztosít, ugyanakkor nem diszkriminatív.