A mese műfajának alkalmazott nyelvtudományi megközelítései

Abstract

A mese sokáig háttérbe szorult a tudományos diskurzusban, főként azért, mert a közvélekedés szerint csupán a gyermeki fantáziavilágot szolgáló, a valóságtól elrugaszkodott történetek gyűjteménye. A mese azonban ennél jóval több: kulturális, pedagógiai és terápiás szerepe kiemelkedő, hiszen nyelv- és szimbólumhasználata révén képes segíteni az egyéni és a közösségi fejlődést is. Célkitűzésem az volt, hogy Boldizsár Ildikó Mint aki éppen élni kezd c. novellameséjének elemzésével bemutassam a szemiotikai textológia és a lehetséges világok elméletével azt, hogyan tárulnak fel a szövegben rejlő jelentésszintek. A meseterápia bevonásával pedig arra mutassak rá, hogy az elemzett mű miképpen alkalmazható a képzelőerő fejlesztésében a különböző elméleti keretek (a szemiotikai textológia, a meseterápia és a lehetséges világok elmélete) segítségével. A vizsgálat motivációját az a pedagógusi meggyőződés adta, hogy a mesék tudatos alkalmazása hozzájárulhat a tanulók személyiségének formálásához, valamint a nyelvhasználat és érzelmi intelligencia fejlesztése. Az elemzést megelőző szakaszban ismertettem a dolgozatomban alkalmazott különböző megközelítések terminológiáját, elméleti hátterét. A dolgozat szövegközpontú elemzést alkalmaz. A meseszöveg elemzését három elméleti keretben hajtottam végre. Megkíséreltem ezek szemléletéből összehangolni azokat a mozzanatokat, amelyek hozzásegítik az elemzőt olyan benyomások megfogalmazásához, amelyek a vizsgálat eredményeként prezentálhatók. Az elemzésből, a különböző diszciplínákra támaszkodva, levonhatjuk azt a következtetést, hogy a befogadó értelmező működése elengedhetetlen része a jelentésképzés folyamatának. A szöveg elemzésekor (mindegyik elméleti keretet figyelembe véve) meghatározóak az interpretátor egyéni tapasztalatai, kollektív tudása, valamint a tudáselemek közötti asszociatív és logikai viszonyok felismerése, helyreállítása vagy más jellegű művelete. Az a befogadó, aki egy értelmezői közösség tagjaként ismeri a Csipkerózsika-történetet, nyilvánvalóan más értelmezéshez jut, mint az, aki számára ez a történet ismeretlen. Tehát az értelmezési folyamatot jelentősen meghatározza a logikai kapcsolatokon alapuló propozicionális attitűd: „az a kognitív viszonyulás, amely meghatározza a befogadónak a szöveg értelméről teremtett egyéni világát” (Dobi 2020: 277). Ez a viszonyulás tükrözi az interpretátor világ- és jelentésfelfogását (hiedelmeit, tapasztalatait stb.), amely hatással van a szövegértelemzés folyamatára; az értelmezés során folyamatosan alakítja a befogadó a szöveghez való viszonyát. Az elemzések alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a Mint aki éppen élni kezd c. novellamese meseterápiás alkalmazását elősegítik azok a tapasztalatok, amelyekhez a szemiotikai textológia és a lehetséges világok elmélete keretében végzett elemzés révén jutottunk hozzá, mivel ezek a megközelítések lehetővé teszik a szöveg mélyebb jelentésrétegeinek feltárását, és a közöttük lévő kapcsolatok megértését. A mese elemzése rávilágított arra a pedagógiai vonulatra is, hogy a mesék, köztük a Mint aki éppen élni kezd c. novellamese, nemcsak szórakoztató vagy valóságtól elrugaszkodott olvasmányok, hanem olyan pedagógiai eszközök is lehetnek, amelyek hozzájárulnak a szövegértelmezési képesség, az érzelmi intelligencia és az empátia fejlesztéséhez.