Az AKG több célprogramon keresztül valósul meg Magyarországon. Ezeknek a programoknak a célja a természetvédelem, a vidék fejlesztése, az egészséges élelmiszer előállítása, a vidéki munkahelyek megtartása, teremtése, a biodiverzitás segítése. Az első fejezetben a környezetpolitika az agrárpolitikába történő integrálódását mutattam be, mely egyre erősebben kap teret a KAP reformjai mentén. A 2013 utáni KAP tervezett változásai is egy zöld eszközrendszert vetítenek előre. Magyarországon fontos és jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, a környezetvédelemnek és a vidékfejlesztésnek. Ezek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, amint ez a 2020-ig készülő Nemzeti Vidékstratégiából is kitűnik. A második fejezetben az agrár-környezetgazdálkodási támogatások magyarországi megjelenését és változásait mutattam be. A fejezetben 2002-től a NAKP-tól a jelenlegi időszak az ÚMVP-ban megjelenő AKG-ig vázoltam fel a folyamatot. Megállapítottam, hogy a kevesebb forrásból finanszírozott NAKP jobban fókuszált a célterületekre. Az NVT alapszintű szántóföldi célprogramjának dominanciájával nem igazán érte el legfontosabb, környezetvédelmi célját, ezen az ÚMVP AKG programja igyekezett változtatni. Az utolsó fejezetben a Hortobágyi Nemzeti Park területét adó településeket, és az AKG-s programban résztvevőket vizsgáltam, hogy melyik célprogramban, milyen arányban vesznek részt, abból mekkora támogatási összeget hasznosíthatnak a gazdálkodásukban. Elmondható, hogy a park területén jelenlevő célprogramok az országos átlaghoz hasonlóan alakulnak, ami sajnálatos abból a szempontból, hogy itt egy az élővilág szempontjából jelentős területről beszélünk, és mint ilyen jó lett volna azt látni, hogy az itt gazdálkodók jelentősebb mértékben vesznek részt egyéb specifikus programokban, mint az országos átlag.