Az elmúlt évtizedekben a kozmikus anyagok direkt, laboratóriumi műszeres vizsgálata mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a Nap galaktikus környezetében található cirkumsztelláris környezetek részletes tanulmányozása. E kutatások lehetőséget teremtenek más bolygórendszerek általános kémiai jellemzőinek, valamint az ebből levezethető várható ásványtani összetételének összehasonlító elemzésére a Naprendszerre jellemző relatív szoláris elemgyakorisági mintázattal. Az exobolygók vizsgálatára irányuló exoplanetológia egyik alapvető célkitűzése az összehasonlító szemlélet kiterjesztése, amely hozzájárul a Naprendszer – és benne a Föld – kialakulási és fejlődési folyamatainak mélyebb megértéséhez. Kutatásom során a kőzetbolygók felépítésében meghatározó szerepet játszó kémiai elemek Naprendszerre jellemző relatív gyakoriságait szoláris referenciaértékként alkalmazva összehasonlító elemzést végzek a Naptól számított 30, illetve 50 parszek sugarú térrészen belül elhelyezkedő G- és F-színképtípusú csillagok relatív elemgyakorisági adataival. Az eredmények értékelése információt szolgáltat a vizsgált relatív elemgyakoriságok és elemarány-kombinációk tipikus, illetve atipikus jellegéről a G- és F-típusú csillagok mintájában. Az adatok interpretációja alapján továbbá kísérletet teszek annak előrejelzésére, hogy az egyes elemarányok variabilitása miként befolyásolhatja az 50 parszekes környezetben található G- és F-színképtípusú csillagok körül kialakuló potenciális terresztrikus típusú bolygók ásványtani összetételét.

In recent decades, alongside the direct instrumental laboratory investigation of cosmic materials, increasing emphasis has been placed on the detailed study of circumstellar environments located in the Galactic neighborhood of the Sun. Such research enables the comparative analysis of the general chemical characteristics of other planetary systems, as well as the mineralogical compositions inferred from them, with the relative solar elemental abundance pattern characteristic of the Solar System. One of the fundamental objectives of exoplanetology—the study of exoplanets—is the extension of the comparative approach, which contributes to a deeper understanding of the formation and evolutionary processes of the Solar System, including the Earth. In the course of my research, I employ the relative abundances of chemical elements that play a decisive role in the formation of rocky planets, as characteristic of the Solar System, as solar reference values. These are compared with the relative elemental abundance data of G- and F-type stars located within 30 and 50 parsecs from the Sun. The evaluation of the results provides insight into the typical and atypical nature of the investigated relative elemental abundances and elemental ratio combinations within the sample of G- and F-type stars. Furthermore, based on the interpretation of the data, I attempt to predict how variations in specific elemental ratios may influence the mineralogical composition of potential terrestrial-type planets formed around G- and F-type stars within a 50-parsec radius of the Sun.