Bevezetés: A subarachnoideális vérzés és az ennek következében kialakuló cerebrális vazospazmus nagy halálozással, illetve maradandó neurológia károsodással járó neurológiai kórkép. Diagnózisában transcranialis doppler, mint non invazív technika fontos szerepet tölt be a rossz általános állapotú betegek esetében, ahol a gold standardnek tartott Digitalis Szubtrakciós Angiográfiás eljárás nem végezhető el. Célkítűzés: Diplomamunka dolgozatom célja, hogy a Transcranialis Doppler segítségével nyerhető adatok milyen pontossággal jelzik előre a cerebralis vazospazmust szemben az egyéb diagnosztikus eszközökkel. Módszerek: Irodalmi összefoglaló elemzést végeztem a címben megjelölt témában. Adatgyűjtés során manuális kutatást végeztem aneszteziológia és idegsebészet témájú könyvekben. Ezen kívül elektronikus irodalomkutatást folytattam keresők segítségével. Az irodalomban való szelektálás szempontjai voltak, hogy angol nyelvű és felnőttekre vonatkozó adatokat tartalmazó 2005-től nem régebbi publikációk legyenek. Eredmények: Transcranialais Dopplerre vonatkozó specificitás és szenzitivitás értékek alapján az MCA-ban létrejövő vazospazmus mutatható ki a legnagyobb hatékonysággal. Az egyéb vizsgáló módszereket tekintve a CTA és TCCD is hatékonyabbnak mutatkozott a TCD-vel szemben. Összegzés: A Transcranialis Doppler által nyert adatok a diagnózis felállításában fontos szerepet töltenek be azonban más diagnosztikus adatokkal együtt nyújtanak megfelelő információt az agyi erek hemodinamikájáról.