Sokan sorolják az operációkutatás fejlődését a huszadik századi tudományos előrehaladás fontos állomásai közé. Jelentősége és befolyása az 50-es évek óta egészen rendkívüli. Ma már mindennapos eszköz, amelyet a legtöbb vállalat az anyagi források megtakarítására használ. Használata az élet egyéb területein is gyorsan terjed. A számítógépen végzett tudományos számítások jelentős része az operációkutatás módszereire épül. A leggyakoribb alkalmazások esetén a feladta a korlátozottan rendelkezésre álló források lehető legjobb, legoptimálisabb elosztása az egymással konkuráló célokat szolgáló tevékenységek között. Ilyen elosztási probléma merül fel minden olyan esetben, amikor szűkös források mellett kell megválasztani bizonyos, egymással konkuráló tevékenységek súlyát a célok teljesítése érdekében. Lehetséges megoldandó problémák: termelőerők elosztása, mezőgazdasági termelés, szállítmányozás megszervezése, nemzeti kincsek elosztása, kötvénycsomagok (portfolió) kiválasztása, besugárzási terápia felállítása. A fentiek közös jellemzője a források felosztásának szükségessége a különböző tevékenységek között. A főiskolai tanulmányaim során két szemeszteren keresztül hallgattam operációkutatást. Már az első előadáson világossá vált számomra ennek a tudományterületnek a fontossága a mindennapi életben. Mindannyian tudjuk, hogy századunk jelenleg is meghatározó problémái a nyersanyag ill. energiaválság és a környezetvédelem. A forrásokkal való takarékoskodás és így, a környezet védelme jelenthet egy biztosabb jövőt az emberiség számára. Ez a fenntartható fejlődés alapja, mely az eddigi tevékenységeink újraértékelését követeli meg a tudomány, a technika, de az élet minden területén dolgozóktól. A témaválasztásom azért is esett erre a területre, mert jó tudnunk, hogy a mindennapi tevékenységeink hogyan fogalmazhatóak meg matematikai formában, hogyan oldhatóak meg különböző módszerekkel, és a kapott eredményeket miként tudjuk hasznosítani.