Galambfélék jelenléte állattenyésztő telepeken

Varga, Sándor

Galambfélék jelenléte állattenyésztő telepeken

dc.contributor.advisor	Juhász, Lajos
dc.contributor.advisor	Tanyi, János
dc.contributor.author	Varga, Sándor
dc.contributor.department	Állattenyésztési tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar -- Állattenyésztéstudományi Intézet, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási nem önálló tanszék
dc.date.accessioned	2008-05-13T12:48:53Z
dc.date.available	2008-05-13T12:48:53Z
dc.date.created	2008	en
dc.date.defended	2008-05-08
dc.description.abstract	Munkám során három állattenyésztő telepen vizsgáltam az ott jelenlévő, táplálkozó, esetlegesen költő parlagi galambok és balkáni gerlék táplálkozási, költési szokásait, a telepeken folyó tevékenységekre jelenlétükkel kifejtett hatásait, és esetleges állategészségügyi szerepüket. Másodlagos célként tűztem ki a kutatás során, az ivari dimorfizmussal egyáltalán nem rendelkező balkáni gerle biometriai adatok alapján történő ivar-meghatározási módszerének kidolgozását is. A három vizsgált állattenyésztő telepről (Agrárgazdaság Kft. Szarvasmarhatelep Debrecen; Bátortrade Kft. Szarvasmarhatelep Nyírbátor; DE ATC Állattenyésztési Kísérleti Telep, Debrecen-Kismacs) heti rendszerességgel begyűjtött példányok mellett Szeged környéki magángazdaságok környékéről és mezőgazdasági területekről származó balkáni gerléket is vizsgáltunk kontrollként. Az elejtett madarak biometriai adatainak felvétele, majd a begytartalom eltávolítása után a tetemek kórbonctani vizsgálata a Debreceni Állategészségügyi Intézetben történt. Vizsgálataim szerint csupán egyetlen testméret adat alkalmas a nemek boncolás nélküli ivar-meghatározására, ez pedig a farkhossz. A 80 megvizsgált példány alapján kijelenthető, hogy a tojó balkáni gerlék farkhossza 115-130 mm közé esik, míg a hímeké 130-150 mm közé. Az állattenyésztő telepeken táplálkozó balkáni gerlék takarmánya egész éven át - az őszi hónapok kivételével – a haszonállatok számára kihelyezett abraktakarmány. Vizsgálataink alapján kijelenthető, hogy az állattenyésztő telepeken táplálkozó, egész éven át jelen lévő balkáni gerlék táplálék-összetétele nem különbözik a mezőgazdasági területeken táplálkozó madarakétól. Igazoltuk, hogy a két eltérő életmódot folytató, eltérő habitatban élő gerle populáció táplálékbázisában nincs különbség. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a balkáni gerle minden élőhelyen igyekszik nagymértékben kihasználni a számára kedvező antropogén hatásokat, ezzel javítva saját túlélési, reprodukciós sikerességét. Az állattenyésztő telepeken táplálkozó, urbanizálódó balkáni gerlékből vizsgálataink során salmonella baktériumokat, endoparazitákat, egyéb fertőző ágenseket nem tudtunk kimutatni, ami alapján kijelenthető, hogy járványmentes időszakban csekély állategészségügyi veszélyt jelentenek az állattenyésztő telepeken. Az állattenyésztő telepeken táplálkozó parlagi galambok lehetőség szerint egész éven át, kizárólag a haszonállatok számára kihelyezett takarmányt fogyasztják. Az egyébként a városban költő és éjszakázó nyírbátori populáció táplálkozásvizsgálatai során sem volt kimutatható semmilyen, a madarak számára csak a városokban fellelhető táplálék. A városban költő és éjszakázó galambok és az állattenyésztő telepen költő galambok salmonella fertőzöttsége statisztikailag is kimutatható különbségeket mutat. Míg az állattenyésztő telepen költő debreceni populációban nem találtunk salmonella baktériumokat, addig a nagyobb antropogén hatásnak kitett, városban költő nyírbátori populáció 10,71 %-a fertőződött salmonellákkal. A szalmonellózis kivételével nem mutatható ki különbség a debreceni állattenyésztő telepeken költő és a Nyírbátorban, panelházakban költő, az állattenyésztő telepeken táplálkozó parlagi galambok egészségi állapotát tekintve. Az élőállat-kísérletek alapján megállapítottuk, hogy egy balkáni gerle példány naponta éves átlagban 14,92 g, míg egy parlagi galamb 22,15 g gabona magvat fogyaszt el. A kapott adatok alapján kijelenthető - a telepeken megfigyelt átlagos madárlétszámot figyelembe véve -, hogy a takarmányfogyasztással okozott kár mértéke nem jelentős. Ugyanakkor a nagyobb madártömegeket vonzó állattenyésztő telepeknek, ahol az átlagos madárlétszám meghaladja az 500 példányt, 100000-200000 Ft közötti kárértékkel kell számolnia éves szinten. I examined three animal breeding farms where Feral pigeons and Collared doves indicate feeding and accidentally breeding behaviour and they have an influence on animal health. My secondary aim was to develop a sexual determination method - based on the biometric data- concerning Collared doves which has no sexual dimorphism at all. Our collected specimen came from the three examined animal breeding farms (Agrárgazdaság Ltd. Cattle breeding farm Debrecen; Bátortrade Ltd. Cattle breeding farm Nyírbátor; University of Debrecen Centre of Agricultural Sciences, Debrecen-Kismacs) where I collected the birds continuously every week, and from a private farm and agricultural region of Szeged, where we collected Collared doves for control examination. The killed birds were examined with biometric analysis and crop content analysis, while the pathological examinations were carried out at the Veterinary Institue of Debrecen. Howevere, according to my examinations, only one biometric data is suitable for determination of sex without dissection, which is the tail length. On the bases of the 80 examined specimen it can be stated that the female Collared doves’ tail length is between 115-130 mm and the males’ tale length is between 130-150 mm. The food of Collared Doves that are feeding at animal breeding farms is the fodder given to livestock all year around, except the autumn months. By our examinations it can be stated that the food composition of Collared Doves feeding at animal breeding farms throughout the whole year do not differ significantly from those birds’ that are feeding in agricultural fields. We proved that there is no difference in the food composition of the two dove populations living in dissimilar habitats. By this we can conclude that Collared Dove endeavours to exploit the anthropogenic effects favourable for it in every habitats, bettering its own surviving and reproduction success. As we did not detect Salmonella bacteria, endoparasites, other infective agents from the urbanizing Collared Doves that are feeding at animal breeding farms, we can conclude that they slightly endanger animal breeding farms in an animal health point of view in pandemic-free periods. Feral pigeons consume the fodder given to livestock, if possible all year round. In case of the Nyírbátor population that nest and spend the nights in the town, was no food detected that could be found only in the town either. The Salmonella infection of the urban pigeons and of those that brood at the animal breeding farm is significantly different even statistically. While we did not find Salmonella bacteria in the Debrecen population brooding at the farm, 10.71 % of the Nyírbátor population – that is exposed more to anthropogenic effects - was infected by Salmonella. Except Salmonellosis there is no significant difference between the Debrecen population that is brooding at animal breeding farms, and the Nyírbátor population that nests in panel buildings considering their health status. We concluded by the living animal experiments that a Collared Dove consumes averagely 14.92 g cereal seed daily per one year, while this value is 22.15 g in case of feral pigeons. By the results, it can be concluded that – taking the average bird number that could be observed at the farms into account – the economical loss caused by fodder consumption is not significant. However big farms attracting a bigger bird mass, where the average bird number could exceed the 500 individuals, should count with 100000 to 200000 HUF loss annually.	en
dc.description.corrector	NE
dc.format.extent	89	en
dc.format.extent	1301445 bytes
dc.format.extent	1658368 bytes
dc.format.extent	1318403 bytes
dc.format.extent	1720832 bytes
dc.format.extent	10974438 bytes
dc.format.extent	22170624 bytes
dc.format.mimetype	application/pdf
dc.format.mimetype	application/msword
dc.format.mimetype	application/pdf
dc.format.mimetype	application/msword
dc.format.mimetype	application/pdf
dc.format.mimetype	application/msword
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/4841
dc.language.iso	hu	en
dc.language.iso	en	en
dc.subject	balkáni gerle	en
dc.subject	collared dove	en
dc.subject	parlagi galamb
dc.subject	táplálkozásvizsgálat
dc.subject	állategészségügy
dc.subject	salmonella
dc.subject	baromfipestis
dc.subject	takarmány
dc.subject	vadmadarak
dc.subject	ivarhatározás
dc.subject	madarak okozta kártétel
dc.subject	állattenyésztő telep
dc.subject	feral pigeon
dc.subject	feedinganalysis
dc.subject	animalhygiene
dc.subject	salmonella
dc.subject	newcastle disease
dc.subject	fodder
dc.subject	wild birds
dc.subject	genderanalysis
dc.subject	damages caused by birds
dc.subject	animal breeding farm
dc.subject.discipline	Állattenyésztési tudományok	hu
dc.subject.sciencefield	Agrártudományok	hu
dc.title	Galambfélék jelenléte állattenyésztő telepeken	en
dc.title.translated	The presence of pigeons (Columbiformes) at animal breeding farms	en