A Föld növekvő népességének és energiaigényének hatására egyre nagyobb ütemben fogyasztjuk a meg nem újuló, fosszilis energiahordozókat, ezért az elmúlt években egyre jobban előtérbe került a biomassza energetikai célú hasznosítása. Az energianövények egyre nagyobb arányt képviselnek hazánk energiaforrásai közül is. Termesztésükre célszerű olyan területeket választani, amelyeken gyengébb adottságaik miatt, gazdaságos szántóföldi művelés nem valósítható meg. Ezek lehetnek szennyezett területek, vagy leromlott kémiai, fizikai tulajdonságú talajok.

Az olasznád (Arundo donax) egy nagy biomassza potenciállal rendelkező, alacsony tápanyagigényű, magas szénmegkötő képességű, évelő fűféle. A laza, homokos, jó vízellátottsággal rendelkező talajokat kedveli, de agyagos, szikes talajokon is meg tud élni, elviseli a talajok magas sótartalmát.

Dolgozatomban egy hazánkban is elterjedőben lévő energianövénnyel, az olasznáddal (Arundo donax) kapcsolatos kutatási módszereimet és eredményeimet foglaltam össze. A kutatómunka célja annak megállapítása, hogy a szikes, nagy sótartalmú, másra rosszul használható talajokat esetlegesen ezen energiaültetvényekkel lehessen hasznosítani, ezáltal elősegítve a szén-dioxid megkötését és a megújuló erőforrásból származó energiatermelést.

Két kísérletben végeztem vizsgálatokat. Az egyik Karcagpusztán, réti szolonyec talajon, a másik Karcagon, réti csernozjom talajon lett beállítva. A karcagpusztai területen sótűrésre és sziktűrésre kondicionált vonalak eredményeit hasonlítottam a kezeletlen kontroll növények eredményeihez, valamint vizsgáltam a mélylazítás hatását a növények kezdeti fejlődésére. A karcagi kísérletben mélyebb és magasabb fekvésű területen végzetem vizsgálatokat, a vonalak eredményeit az összes növény átlagához hasonlítottam. Mindkét kísérleti helyszínen a növények megmaradási arányát, átlagos magasságát és átlagos hajtásszámát vizsgáltam.

Vizsgálataim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az olasznádat eredményesen lehet termeszteni a nagy agyag- és só tartalmú, szikesesedére hajlamos és szikes területeken is, ha betartjuk a termesztéstechnológiai előírásokat. Mind a sótűrésre, mind a sziktűrésre kondicionált vonalak között találtam kiugróan jó teljesítményű vonalakat, amelyeket érdemesnek tartok tovább szaporítani.

Az olasznád nagyüzemi körülmények közötti termesztését csak a meglévő agrotechnikai eszközökre lehet alapozni, a kapásnövények hagyományos termesztéstechnológiája jól alkalmazható. Az első évben a növény igényes a gyommentes talajra, de mivel jelenleg még nem áll rendelkezésre megfelelően szelektív gyomirtószer, a mechanikai gyomirtásra nagy hangsúlyt kell fektetni.