The aim of this paper is to present the central-topics of psychological contract theory, focusing on the relevant labour law contexts. The main research method used is an examination of relevant studies, articles and monographs on the topic, a secondary analysis of empirical research data systematically compiled by the authors, and an exploration of the main labour law aspects and contexts. The difference between an employment contract and a psychological contract is that while the former is a written, legally binding contract, the latter is a theoretical, abstract construct that contains the mutual and implicit expectations of the parties. A psychological contract therefore falls into the category of "extra-legal" contracts, but in certain cases, especially in the event of breach of contract, it may have legal relevance.

A tanulmány célja a pszichológiai szerződés, mint elméleti koncepció központi témáinak bemutatása, a releváns munkajogi összefüggésekre fókuszálva. Az alkalmazott fő kutatási módszer a témában született releváns tanulmányok, cikkek, monográfiák vizsgálata, ezek szerzői által rendszerezett empirikus kutatási adatok másodelemzése, valamint ennek során a főbb munkajogi vonatkozások és összefüggések feltárása. A munkaszerződés és a pszichológiai szerződés viszonyát vizsgálva megállapítható, hogy míg az előbbi egy írásos formában létező, jogi kötőerővel rendelkező szerződés, addig az utóbbi egy elméleti, absztrakt konstrukció, amely a felek kölcsönös és hallgatólagos elvárásait tartalmazza. Ebből adódóan tehát „jogon túli” kategóriának minősül, bizonyos esetekben azonban, főként annak megsértése esetén lehetnek jogi relevanciái.