This paper aims to present the value dimensions of the protection of the domestic food market by analyzing the consumer value of the European Union geographical indications of origin (which defines certain foods as national ownership). The research covers the relationship between contemporary food policy and sociological values of consumers, including identity, credibility and culture, as well as the complexity of globalization. Although food plays a central role in maintaining human life, consumers generally know very little about where the purchased product comes from, the environmental and social costs involved, as monitoring the environmental impacts of the entire global food system is complex and a complex process. For a customer to understand what steps need to be taken to ensure the sustainability of the system and launch a change needs a huge amount of knowledge. This study applied face consciousness as a sustainability is a cultural dimension to explore the cultural impact on consumers’ decision-making styles. The paper is used empirical research multi-dimensional scaling to find out what some food products become known to domestic customers while other products do not. The results found the gap that the Hungarians are rather risk-averse customers than health conscious which does not fulfil the requirement of the long-term sustainability of the nation. JEL Codes: A13 B55, D18

A dolgozat a hazai élelmiszerpiac védelmének értékdimenzióit az Európai Unió földrajzi eredetmegjelölési címkék (amelyek bizonyos élelmiszereket nemzeti tulajdonúként határoz meg) fogyasztói érték vizsgálatával elemzi. A kortárs élelmiszerpolitika és a szociológiai értékek vizsgálata több területre is kiterjed, beleértve az identitást, a hitelességet és a kultúrát, valamint a globalizáció hatásának összetettségét. Annak ellenére, hogy az élelmiszer központi szerepet tölt be az emberi lét fenntartásában, a fogyasztók általában nagyon keveset tudnak arról, hogy a vásárolt termék honnan származik, milyen környezeti és társadalmi költségekkel járt az elkészítésük, mivel a teljes globális élelmiszerrendszerek környezeti hatásainak nyomonkövetése összetett és komplex folyamat.  A dolgozat empirikus kutatással, sokdimenziós skálázással arra kereste a választ, hogy mitől válnak egyes élelmiszertermékek ismerté a hazai vásárlók körében, míg más termékek nem. A dolgozat eredményei alapján élelmiszerválasztás során a magyar vásárlók inkább kockázatkerülők nem pedig egészségmegóvók, ami nem erősíti hanem gyengíti a magyar élelmiszerrendszer hosszútávú fenntarthatóságát. JEL-kódok: A13 B55, D18