Bevezetés: A szisztémás lupus erythematosus (SLE) egy szisztémás autoimmun betegség, amely bármely szervet/szervrendszert érinthet. Olyan környezeti faktor, mint az ultraibolya sugárzás elősegíti és súlyosbíthatja is a betegség bőrtüneteit. Célkitűzés: Jelen vizsgálatunk célja a DE Klinikai Immunológiai Tanszék SLE szakrendelésen megjelent betegek napozási és fényvédelmi szokásainak felmérése és bőrelváltozásainak követése a betegség kezdetén és aktív periódusaiban. Módszertan: 2023 szeptember és 2024 november között a DE Klinikai Immunológiai Tanszék SLE szakrendelésen megjelent páciensek kérdőíves felmérése történt. Vizsgáltuk a betegek napozási és fényvédelmi szokásait, Fitzpatrick szerinti bőrtípusát, a precancerosus állapotok és bőrtumorok előfordulását, a betegség fellángolásainak számát és tüneteit az elmúlt két évben. Eredmények: A kutatásban összesen 170 beteg vett részt, köztük 160 nő (94,12%) és 10 férfi (5,88%). Az átlagéletkor a diagnóziskor 32,34 év volt. A betegek 41,18%-ának Fitzpatrick II, 42,35%-ának Fitzpatrick III bőrtípusa volt. Solaris keratosis 3 (1,76%), basalioma 5 (2,94%), in situ laphámsejtes carcinoma 2 (1,18%) betegnél fordult elő. A betegség kezdetekor 111 (65,29%) főnek volt bőrtünete, melyek közül leggyakoribbnak a pillangó erythema bizonyult (92,79 %). DLE-vel és SCLE-vel diagnosztizáltak száma 16 (10,00%) és 19 (11,18%) volt. A diagnózis előtt 30 főt (17,65%) ért nagy mennyiségű napfény sugárzás, ezen betegek 30,00%-ának DLE-s vagy SCLE-s bőrtünete volt. Az elmúlt 2 évben 65 páciensnek (38,24%) lángolt fel a betegsége, közülük 38-nál (58,46%) fordultak elő bőrtünetek. A leggyakoribbnak a testszerte megjelenő papulák/plakkok bizonyultak (36,84%). A diagnózis felállítása óta 153-an (90,00%) használnak kombinált fényvédelmet. A betegek 88,2%-a használ fényvédőt, 77,65% tartózkodik árnyékban, 74,71%-a visel napszemüveget, 57,65%-a hord kalapot. A fényvédelmi módszerek alkalmazása ellenére, a bőrtünetekkel való fellángolás a betegek 97,37%-ánál fordult elő. Diszkusszió: A betegség kezdetekor a klasszifikációs kritériumnak megfelelő pillangó erythema bizonyult leggyakoribb bőrtünetnek, ennek ellenére a betegség fellángolásakor a plakkok és/vagy papulák megjelenése gyakoribb volt. A bőrtünetekkel járó fellángolások esetén, csaknem az összes beteg alkalmazott valamilyen fényvédelmi módszert, mely felveti az elégtelen fényvédelem és a betegedukáció fontosságának jelentőségét.