Dolgozatom célkitűzése az volt, hogy az építményi jog jogintézményét minden lényeges szempontból bemutassam, egészen a történeti hátterétől kezdve a jelenlegi jogszabályi környezetig, a nemzetközi példák összevetésén át, annak gyakorlati alkalmazásig. Tekintve, hogy fiatal jogintézményről van szó, korlátozott számban elérhető a témában szakirodalom, ezért különösen fontosnak tartottam, hogy egy olyan átfogó, közérthető és egyúttal szakmailag is megalapozott összefoglalás szülessen, amely hasznos lehet jogászoknak, gyakorlati szereplőknek, de akár a laikus érdeklődők számára is. Úgy gondolom, hogy már a dolgozat terjedelme is jól érzékelteti, hogy a teljesség igényével, minél részletesebben kívántam bemutatni az építményi jog hazai jogtörténeti gyökereit, a jogintézmény újbóli bevezetésének indokait – különös hangsúllyal annak gazdaságélénkítő hatásaira –, feltárni a Ptk. rendelkezésein túl a kapcsolódó ágazati szabályozásban megjelenő releváns rendelkezéseket, miközben külön figyelmet szenteltem a gyakorlati alkalmazás során felmerülő jogértelmezési kérdéseknek. Ezzel összhangban törekedtem arra, hogy gyakorlati segítséget és iránymutatást nyújtsak a jogalkalmazók és a jogviszonyok alanyai számára annak érdekében, hogy az eltérő jogértelmezésekből vagy hiányos szerződéses rendelkezésekből eredő jogviták kialakulása minimalizálható legyen. Igyekeztem kritikusan szemlélni a szabályozás néhány vitatható pontját is, melyekkel kapcsolatos aggályaimat részletesen kifejtettem.