Kutatásom elsődleges célja, hogy a Budapest Alapkezelő Zrt. és a Fundamenta-Lakáskassza Kft. példáján keresztül bemutassam, hogyan hat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása a vállalkozások kimutatásaira, és milyen elemek változnak a Társaságok mérlegében, eredménykimutatásában. Az ehhez szükséges szakirodalom feldolgozása során különböző hazai és nemzetközi internetes forrásokat, könyveket, szakfolyóirat cikkeket használtam fel, annak érdekében, hogy átfogóan vizsgálhassam a kitűzött témát. Az elemzés nehézsége abban rejlett, hogy míg a magyar számviteli rendszerrel összhangban készített beszámoló egységes séma szerint készül, addig az IFRS-ekkel összhangban készült beszámolót egységes sémába kellett átforgatnom, a megfelelő minőségű összehasonlíthatóság érdekében. Az elemzésem elvégzése után azt tapasztaltam, hogy a Budapest Alapkezelő Zrt. beszámolóját kevésbé módosította a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra történő áttérés, viszont a Fundamenta-Lakáskassza Kft.-nek számos tételt át kellett sorolnia, értékelnie az áttérés során. Valamint javaslatként megfogalmazódik bennem, a magyar számviteli szabályrendszer közelítése a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok felé, ez azonban az elmúlt évek tendenciáját is tükrözi. Belátom azonban, hogy egy hirtelen szabályozás következtében a beszámolók a költség-haszon összevetésének elvébe ütköznének.