Diplomamunkámban egy Debrecentől pár percre lévő idősek otthonát terveztem az Erdőspuszta erdővel és tisztásokkal tarkított festői környezetébe. A saját környezetemben sokszor tapasztalom, hogy az idős emberek magukra maradnak, mert hozzátartozóik, távolabb, nagyobb városban kaptak lehetőséget egy jobb megélhetésre és nincs, aki gondjukat viselje, mert nem látogatnak haza a szülői házhoz idő hiányában vagy épp a távolság miatt. Előtérbe kerül a magányosság, elszigetelődés, társadalomból való kirekesztettség érzése a nyugdíjas évek kezdetén. Az idősekre abszolút nem marad idő és ez által igen nagy részükön eluralkodik a haszontalanság érzése. Az intézmény elsősorban nem az önmagukat ellátni képtelen idősek számára nyújt otthont, hanem az egyedül maradt, esetleg a ház körüli teendőket már nehezen végző embereknek. Fontos, hogy sokféle lehetőség legyen adott számukra egy ilyen otthonban mind életvitel, mind kikapcsolódás szempontjából. Elképzeléseim szerint az idősek otthonához nagy, nyugalmas kert kapcsolódik, veteményessel, gyümölcsfákkal, melynek gondozásában részt vehetnek az otthon lakói, de ez nem kötelező jellegű. Az itt megtermelt élelmiszereket akár elfogyaszthatják, vagy tovább is árusíthatják és az ebből befolyt összegből finanszírozhatják az esetlegesen felmerülő orvosi költségeket. Tervem fő tervezési szempontja tehát, hogy vidéki, otthoni környezetben kapjanak szervezett segítséget az idősek otthona lakói.