Hallgatói dolgozatok (Építészmérnöki Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Az Építészmérnöki Tanszék 2023-ban létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 115)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kőbányai víztározóBodorkos, Diána; Szentirmai, Tamás; DE--Műszaki KarDiplomamunkámra arra kerestem a választ, hogy az ipar fejlődése miatt elavulttá és kihasználatlanná vált Kőbányai Víztározót miként tudnám újrahasznosítani és felajánlani a művészetnek. A víztározó jelenleg évente három napon látogatható, a többi napon üresen áll. Tervem erre a többi 362 napra fókuszál, hogy azokon a napokon is használható egyen, mint művészeti tér. A víztározó medencéhez egy fogadóépületet csatoltam, melyen keresztül egy új megközelítési útvonal nyílt a víztározóhoz. A medencét olyan stég elemekkel láttam el, melyek lehetővé teszik, hogy akkor is megtekinthető legyen, mikor víz van benne, illetve különböző előadásoknak és kiállításoknak is helyet tud biztosítani.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kísérleti "vályog" iskolaVékony , Cintia Ágnes; Kovács , Péter; DE--Műszaki KarA vályoggal és a földdel való építés, az egyik leg ősibb építési formánk. A vernakuláris építészet Európában éppen hazánkban élte reneszánszát. A kevés erdő miatt elsősorban az Alföld területén terjedt el ez az építési forma, melyre számos módszert fejlesztettek ki az évszázadok során. A lakó- és gazdasági épületek nemcsak a régi időkben, még a 19. század végén is túlnyomórészt agyagból, földből és vályogtéglából készültek. Hazánkban a folyószabályozás miatt jelentősen megnőtt az agyagtartalmú területek mértéke. Így ez volt a legkönnyebben és legolcsóbban hozzáférhető természetes építőanyag. Az iparosodás következtében, a vályog alkalmazása rohamosan lecsökkent. A vernakuláris építészet egyik legfontosabb alapjellemzője a hozzáférhető, helyben fellelhető anyaghasználat. Esetleges bontásuk is olcsó és környezetkímélő. Alacsony, mind az építési, mind az üzemeltetési energiafelhasználás. Az építőanyag kiválasztásakor meghatározó lehet, hogy környezetbiológiai szempontból a vályog a leg egészségesebb építőanyag. . Remekül kombinálható más építőanyagokkal, mint például a fa, tégla, gipsz, ami lehetővé teszi a diverzifikált építési megoldásokat. Élőmunka igénye magas, mely tudás munkahelyeket teremthet. Gazdaságos, hiszen vannak olyan technológiai megoldásai, melynek ismeretében, csökkenthetünk az építési költségeinket. Azonban a földépítészet társadalmi megítélése sajnos nem sokat javult, a szükség tudás, ma már nem öröklődik a családokban és az oktatási intézményekben sem fektetnek rá hangsúlyt. A célom egy olyan oktatási központ kialakítása volt, mely elősegíti a fenntartható építészet fejlődését, a természetes építőanyagok alkalmazását. Javítja a társadalmi megítélését a vályogépítészetnek és nem utolsó sorban munkalehetőségeket teremt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Teaház tervezésVida, Zsófia; Major , Zoltán; Müllner, Péter; DE--Műszaki KarA mai rohanó világban néha már elfeledkezünk egy kicsit lelassítani, megélni a pillanatot, magunkra és szeretteinkre koncentrálni. Ezért is szerettem volna létrehozni egy olyan teret, épületet ahol akár 1-2 órára, de elmenekülhetünk a szürke, felgyorsult mindennapok elől. Ezért is gondoltam megfelelőnek egy Teaház tervezését, ahol a teázás a fő szempont és ezekre épülnek rá a hozzátartozó programok. A teázásnak számos pozitív mentális hatása van, amely hozzájárul a jobb közérzethez: remek stresszcsökkentő, nyugtató hatású, segít a fókuszálás és mentális teljesítmény javításában, hangulatjavító, jobb alvás és pihentető hatást nyújt és mindezek mellett a társas kapcsolatokat is erősíti. A teázás egy tudatos cselekmény, amely segíthet kiegyensúlyozatabbá válni. Mindezek mellett fontosnak tartottam, hogy interaktívabb legyen a programom és úgy gondoltam a workshopok ezt tökéletesen szolgálják.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Közösségi ház és KultúrházFarkas, Zsuzsa; Major , Zoltán; Müller , Péter; DE--Műszaki KarA Nagyváradi vár környezetébe terveztem egy közösségi házat-kultúrházat , mely kávézó épülettel is kiegészül. A közösségi termet flexibilisnek és multifunkciósnak terveztem .Az épületek fa-üveg anyaghasználattal , illeszkednek be a nagyváradi vár "nehéz" monumentalitásába. Egy könnyed, sokoldalú, épületet szerettem volna létrehozni, melyet a környező lakosság szeretettel tud használni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mobilis piacTóth , Marcell; Szentirmai, Tamás; DE--Műszaki KarA diplomamunkámban egy régi dohánybeváltó területével és azon belül egy piac megtervezésével foglalkoztam. Kitérek annak korábbi működésére és az ágazat társadalomban betöltött szerepére. A szakdolgozat írása során kiderült, hogy az egykor fontos terület az utóbbi időkben méltatlanul romlásnak indult. A diplomaterv erre igyekszik megoldást keresni egy mobilis piac létrehozásával. A terv finoman visszautal az egykor ott folyó tevékenységekre és egy új köztér létrejöttével szeretné visszakapcsolni azt Nagykálló vérkeringésébe. A szerkezeti kialakításában megjelennek a dohánylevelek és az iparterületekre jellemző folyamatos mozgás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kavicsos KözpontMarkos, Zoltán Bence; Keller, Ferenc; DE--Műszaki KarA Budapest perifériáján található Kavicsos-tó közösségének tervezett központi épület.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Közösségi átjáróIllyés, Anikó; Kovács, Péter; DE--Műszaki KarDolgozatomban az épített környezet szerepét vizsgáltam a városi interakciók kapcsán, melyben Debrecen volt a kiindulópont. A problémafelvetést egy megfigyelés adta. Debrecen egyik meghatározó szakasza, a Piac utca mentén permanensen több üresen álló földszinti épületrész van, melyek csak díszletszerűen kapcsolódnak be a városi életbe, így felmerülhet a kérdés, hogy mennyire részei annak. Az élő város mibenlétéhez a társadalmi-használati szint felől közelítettem a fogalomhoz, mely leképeződik az épített környezet kialakításában is. Kirajzolódott, hogy az élő város kialakulásához és fenntartásához elengedhetetlen a városlakók szerveződése, egymással való kapcsolódása. Ezt az épített környezet elősegítheti átjárhatóságával, nyitottságával, kapcsolódási pontjaival. Egy alternatív lakhatási-oktatási működésében megnyilvánulhat az érdeklődés és a lokáció szerinti ötvözött közösségszerveződés, városi sűrűsödés, illetve a korosztályok közötti tanulás. A magyarországi közoktatásban jelentkező tanárhiány és a demográfiai változások rámutatnak, hogy alternatív oktatási megoldások kidolgozására van szükség. Ennek kapcsán egy olyan kollégiumi modell kidolgozása jelenthet megoldást, mely egyetemisták és középiskolások számára egyaránt használható: a felsőfokú tanulmányokat folytató diákok a középfokú oktatás kiegészítéseként kiscsoportos és egyéni órákkal segíthetik saját szakterületük szerint a középiskolásokat. Ezzel a lakhatást tudásuk és idejük odaszánásával válthatják ki. A törekvés a belvárosi lakófunkció növelését is célozza, enyhítve a kiüresedést. Nyitott városi térhasználattal a célcsoport kibővülhet, a különböző rétegek közötti interakciók gazdagítása felé mutatva. Európai viszonylatban igaz, hogy a történeti főutca és a mellette lévő rehabilitált tömb kapcsolata egymást erősítő módon van jelen. A Piac utca mellett elhelyezkedő Miklós – Iskola – Vásáry István utcák által közrezárt tömb jelenlegi állapota, különösen a tömbbelső alulhasználtsága arra vezetett, hogy először egy átfogó koncepció szülessen a belvárosi lakókörnyezet életminőség javítására és egy alternatív javaslat a jelenleg csupán felszíni parkolóként használt terület kialakítására, mellyel a tömb fiatalítását is célozzuk. Egy saját identitást szeretnénk adni a tömbnek, és belülről generálni az életet a Piac utcai térfalra. A tömb délnyugati részén elhelyezkedő belső sarki terület egy határhelyzet: az Iskola utca felől még egy-egy földszintes cívisház őrzi az egykori beépítést, de a Vásáry István utca felől már jellemzően három emeletes bérházak találhatóak. Ezek közül egy nem nyit a tömbbelsőre, ennek tűzfalához csatlakozok és a kanyarban lévő cívisházat is bevonom a tervbe. A célom a hely identitását megőrizni a régi épület és a növényzet megtartásával. A jellemzően kisvárosi, akár falusi környezetből érkező diákok így felismerhetik benne saját otthonukat, magukénak érezve városi lakóhelyüket is. A közösségi átjáró kifejezés a tömbrehabilitáción túl ennél a tervnél abban az értelemben jelenik meg, hogy a kollégiumi szobák közötti tér egy kiterjesztett nappali, közösségi folyosó, ez ad teret a két korcsoport találkozására és a mentorálásra, közös tanulásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Közösségi átjáróJakab, Kincső; Kovács, Péter; DE--Műszaki KarA szakdolgozatom témájából kiindulva - közösségi lakhatás - a diplomaterv újratervezett lakhatást és co-place-t foglal magába a tömbrehabilitáció keretein belül. Mind a saját épületem, mind a tömbrehabilitáció esetében elsődleges szempont volt az élhetőségi viszonyok feljavítása a Piac-Miklós-Vásáry István-Iskola utcai tömbben, mivel a jelenlegi állapot sem urbanisztikai, sem társadalmi szempontból nézve nem ideális. A belváros kiüresedésének következménye, hogy a fiatalok elköltöznek erről a területről, az itt lakó generáció kiöregedik, az épületállomány fokozatosan romlik. Erre válaszként egy olyan élhető környezetet szeretnék kialakítani, ami (újra) bevonzza a fiatalokat, fiatal családosokat a belvárosba, családbarát környezetet biztosít, valamint többféle lakhatási és közösségi szolgáltatást is. A tervem ezt a célt több síkon igyekszik megvalósítani. Az egyik a meglévő épület kitisztítása, az eredeti lakófunkció visszaadása az emeleteken, illetve komfortosítás. Másodszor egy új lakótömb létrehozása, változó alapterületű és használatú lakásokkal, kifejezetten a fiatalabb réteget megcélozva. Emellett nyilvános és félnyilvános közösségi terek, változó funkciójú használati terek létesítése: egyrészt a helyi lakóközösséget megcélozva (pl. műhely, biciklitároló, közösségi szabadidőtér, közösségi tetőkert), másrészt a tágabb, városi közösséget szolgáló funkciók (pub, rendezvénytér, műterem, multifunkciós piactér, stb.) A beépítést nézve a belvárosi tömbök sűrűségét vettem alapul, a telken jelenleg is meglévő feszes arányokat, illetve a szomszédos épületekhez való illeszkedés is fontos szempont volt. A tömböt számtalan átjáró szövi keresztül, sok helyen azonban most a telekhatárok menti kerítés miatt igazából nem valósul meg tényleges átközlekedés. A tömbrehabilitáció következtében feloldottuk ezt az ellentmondást, ennek megfelelően az épületemet is úgy alakítottam - felemelve a tér szintjétől -, hogy az átjárást segítse, illetve a tömbbelső "gócpontjaként" egy multifunkciós tér is kialakul itt. Ennek következtében a városi tér és közösségi tér határa összemosódik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Generatív Tervezési Eszközök Feltérképezése, Szerepük az Építészeti Tervezés FolyamatábanAndirkó, Máté Levente; Szentirmai, Tamás; DE--Műszaki KarA generatív tervezési eszközök az elmúlt évtized során az építészeti tervezési folyamat egyik legmeghatározóbb technológiai újításává váltak. Ezek a fejlett algoritmusokra, gyakran mesterséges intelligenciára épülő rendszerek képesek nagy mennyiségű, különféle paraméterek és célkitűzések mentén optimalizált tervváltozatot automatizáltan létrehozni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Grafikus Műhely a Nagyváradi VárbanDani, Sára; Major, Zoltán; Müllner, Péter; Rose, Balázs; Tarcsi, László; DE--Műszaki KarA dolgozatomban egy grafikus műhely tervezésével foglalkoztam a nagyváradi vár Bethlen bástyájában. A funkciómmal egyrészt a vár falain belül kialakult kultúrális és képzőművészeti szférát szeretném tovább bővíteni, másrészt pedig meg szeretném ismertetni az emberekkel a hagyományos grafikai sokszorosító eljárásokat workshopokon keresztül és szabad alkotóteret biztosítani annak gyakorlására. Ez kiegészül még kávézóval, kiállítótérrel és privát alkotóhelyekkel. Az épület szerkezeti koncepciója az organikus környezet és az erős szerkesztettség közötti ellentétre épül, pavilonjellegével és könnyűszerkezetével pedig ráilleszkedik a már meglévő falazatra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kék DobozHerczeg, Tamás; Major , Zoltán; Müllner , Péter; DE--Műszaki KarAz általam tervezett épület a nagyváradi vár egyik újolasz bástyájának elhagyatott öblében kap helyet, célja a vár városi életbe való visszaintegrálása. Két fő funkciót lát el: civil kezdeményezések számára biztosít irodai teret, valamint helyet ad közösségi eseményeknek. A funkciók vertikálisan elkülönülnek, a kapcsolatukat tágas, fedett-nyitott közlekedők segítik, melyek találkozási pontként is szolgálnak. Az acél pillérvázas épület perforált homlokzattal szoborként jelenik meg, párhuzamot vonva a várfal monumentalitásával és tömegével, miközben anyaghasználatával és formájával kontrasztot képez. Ez a radikális és karakteres beavatkozás szándékosan jelzi a szemléletmódbeli váltást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Átrakó ParkGarai, Zsolt; Keller, Ferenc; DE--Műszaki KarDolgozatom az évtizedek óta üresen álló, alulhasznosított nyíregyházi kisvasúti telephely területének revitalizációját, újraértelmezését tűzte ki céljául. A vasúthálózatról leválva, a megtalálható vasúti elemek felhasználásával egy többfunkciós köztér, találkozási pont alakul ki, ami lehetőséget biztosít az aktív kikapcsolódásra, valamint szabadtéri rendezvények, koncertek megtartására is. A meglévő hasznosítására tett törekvések az épületekre is kiterjednek, átalakításokkal hasznosításra kerülnek. Koncepcióm fókuszában a mozdonyszín épülete áll, amelyben koncert- és rendezvényteret alakítottam ki.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nagyváradi vár - BorozóÁdám, Bíró; Major, Zoltán; Müllner, Péter; Rose, Balázs; Tarcali, László; DE--Műszaki KarDiplomatervem a Nagyváradi vár, Aranyos bástya nyaki részére tervezett borozó.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Borbár a Nagyváradi várbanSzijjártó , Ibolya Krisztina; Major , Zoltán; Müllner, Péter; Rose, Balázs; Tarcsi, László; DE--Műszaki KarA tervezési feladat műemléki környezetben, a nagyváradi vár területére összpontosít. Az Aranyosi-bástya a választott helyszín és egy közösségi tér létrehozása volt a cél bormúzeum, borüzlet és borbár létesítésének keretein belül.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Harangodi Vízisport KlubKerti, Ábrahám Szilveszter; Keller, Ferenc; DE--Műszaki KarAz elmúlt években az építészet egyik legnagyobb kihívása a fenntarthatóság kérdése lett. A klímaváltozás, az urbanizáció, a természeti erőforrások szűkössége és a globális társadalmi változások új válaszokat követelnek. E szakdolgozat célja az volt, hogy egy olyan kevésbé vizsgált, de annál izgalmasabb és sok potenciállal rendelkező területre, a vízen elhelyezett építmények építészetére hívta fel a figyelmet. A dolgozatom során számos példát vizsgáltam meg a világ különböző pontjairól, melyek jól mutatják, hogy a vízre építés nem csupán technikai bravúr vagy látványos építészeti gesztus, hanem egyben válasz is a XXI. század társadalmi és környezeti problémáira. A vízen elhelyezett épületek nem csupán alternatív helyhasználati lehetőséget kínálnak a zsúfolt vagy vízveszélyeztetett városokban, hanem lehetőséget teremtenek arra is, hogy újfajta kapcsolat alakuljon ki az ember és a természet között. A szakdolgozatomban rengeteg példán keresztül mutattam be a vízre építés sokszínűséget mind funkcionálisan, mind szerkezeti értelemben. Próbáltam olyan beruházásokat összegyűjteni, melyek valamelyest (társadalomra, helyi közösségekre gyakorolt hatás, szerkezeti kialakítás, fenntarthatóság) túlmutatnak magukon. Különösen fontosnak tartottam, hogy ne csupán nagy volumenű, költséges, és sokszor öncélú beruházásokat elemezzek. Olyan kisebb léptékű, helyi közösségek által létrehozott vízi épületeket is bemutattam, melyek éppen egyszerűségükben és emberközpontúságukban kimagaslóak. Ezek az építmények, legyen szó iskoláról, templomról, lakóparkokról vagy sportlétesítményről, nemcsak technológiai értelemben válaszolnak a klímaváltozás kihívásaira, hanem társadalmi szempontból is relevánsak. Legtöbb esetben összefogást, helyi anyaghasználatot, alkalmazkodóképességet és közösségi szellemet képviselnek. A víz, mint építészeti közeg, különleges tulajdonságaival, állandó mozgásával, tükröződésével, mélységével és kiszámíthatatlanságával egy másfajta térérzékelést, térhasználatot hoz létre. A vízi közegbe helyezett építmények másként hatnak az érzékeinkre, másként értelmezhetik azotthon, a közösségi tér vagy akár a szakrális tér fogalmát is. A vízre építés ezért nem csupán praktikus válasz a területhiányra, hanem építészeti értelemben is új távlatokat nyit. Saját motivációm a dolgozat megírásában éppen ebből a törekvésből fakadt. Olyan építészeti példákon keresztül szerettem volna megérteni a fenntarthatóság és az innováció egyensúlyát, amelyek a természet tiszteletén, az anyaghasználat tudatosságán és a közösségi értékeken alapulnak. Úgy gondolom, hogy a lebegő platformok és a vízi építészet nem valamilyen jövőbeli utópiát képviselnek. Akár a fejlődő országok közösségi megoldásai, akár a fejlett világ high-tech vízi struktúrái révén vizsgálódunk, mind valós és aktuális választ ad napjaink egyre növekvő kihívásaira. Természetesen nem minden példa tekinthető fenntarthatónak, közösséget formálónak vagy széles körben alkalmazhatónak. Egyes projektek látványos megoldásai mögött sokszor magas költségek, kérdéses fenntarthatósági paraméterek vagy építészeti öncélúság rejlik. Ez azonban nem idegen a szárazföldi építészet világától sem. A vízen elhelyezett épületek éppen olyan sokfélék, mint maga az építészet. A vízre építés jövője tehát nem kizárólag technikai vagy gazdasági kérdés, hanem építészeti identitás és világkép is. A vízre épített struktúrák képesek lehetnek újra értelmezni az építészet és természet kapcsolatát, az élettér határait, sőt még az emberi jelenlét minőségét is a Földön. Ebben a folyamatban az építész feladata nem csupán technikai válaszok megfogalmazása, hanem egyfajta mediátori szerep is az ember és a természet, a funkcionalitás és a szépség, a hagyomány és az innováció között. Hiszem, hogy az építészet nemcsak egy mérnöki tudomány vagy egy művészeti ágazat, hanem egy olyan komplex gondolkodásmód, mely a közjót szolgálja. Hiszem azt is, hogy a tudatos építészet megoldást hozhat a világunk problémáira. Hiszen mindig is azt hozott. A puszta veszélyeire-sátrakkal, halandóságunk elfogadására- templomokkal és más liturgikus terekkel, a növekvő társadalomra-lakóparkokkal és új területek meghódításával válaszolt. A vízre építés is csupán ezen folyamat része.Tétel Korlátozottan hozzáférhető CSPL REHUB - design factorySzilasi, László; Keller, Ferenc; DE--Műszaki KarDiplomatervem az egykori csepeli kenyérgyár épületének újrahasznosításával foglalkozik. A célom az volt, hogy egy olyan újrahasznosító gyárat hozzak létre, ahol a városi lomtalanításból származó hulladék – fa, fém, műanyag, textil stb. – új esélyt kap. Az épület fontos célja, hogy bemutassa: a szemét nem a végállomás, hanem egy munkaközi állapot – és egy új alkotási folyamat kiindulópontja lehet. A beérkező anyagokat először szétválogatják és rendszerezve raktárakba helyezik. Innen a kreatív alkotók – művészek, szobrászok, formatervezők, diákok – szabadon válogathatnak a nyersanyagok közül, majd feladatuk, hogy ezekből új mindennapi tárgyakat hozzanak létre. Lehet ez használati tárgy, dekoráció, vagy akár egy kompozíció, amelyet később a látogatók megtekinthetnek és megvásárolhatnak. A tervezés során törekedtem arra, hogy a meglévő épület karakterét, anyagait és történetét a lehető legnagyobb mértékben megőrizzem, ugyanakkor egy új, élő és működő közösségi-alkotói tér jöjjön létre, amely egyszerre szól a fenntarthatóságról, az újraértelmezésről és az emberi kreativitásról. A funkcionális terek között helyet kapott egy olyan rész is, ahol a hétköznapi emberek workshopokon keresztül ismerkedhetnek meg az újrahasznosítás folyamatával, saját tárgyakat alkothatnak, valamint lehetőség nyílik edukációs programokra is, előadásokkal és szemléletformáló eseményekkel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető TanodaKatona, Olívia Ivett; Major , Zoltán; Tarcsi, László; Rose, Balázs; Müllner, Péter; DE--Műszaki KarMiért pont tanoda? _Elég specifikus témát választottam annak ellenére, hogy korábban kifejtettem milyen komplikált szituációba tervezünk. Engem alapvetően gyermekkorom óta foglalkoztat az oktatás és annak milyensége. Fontos számomra az egyenlőbb esélyek teremtése, hogy azoknak is meglegyen a lehetőségük a fejlődésre, akik számára a mindennapok sokkal nehezebbek – legyen ez anyagi, fizikai vagy mentális hátrány. _Jelen állás szerint esélyegyenlőség van, mégis felmerül bennem a kérdés, hogy a megoldás ennyire egyszerű volna? Azt gondolom, hogy az igazság sokkal árnyaltabb és sokkal nehezebben kezelhetőbb ennél, így én csak egy kicsit több rugalmasságra, befogadásra és elfogadásra törekszem. _Végezetül pedig azt tudnám mondani, hogy azért, mert az oktatás lételeme a fejlődésnek és a fejlesztésnek, így pedig méltó helyét tudja majd elfoglalni ebben a változó forgatagban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Via TriplexDankó, Boglárka; Müllner, Péter; Major, Zoltán; Rose , Balázs; Tarcsi, László; DE--Műszaki KarDiplomamunkám a Nagyváradi vár egy felújítatlan bástyájának rehabilitációjával foglalkozik megőrizve annak korához méltó állapotát és a természetes közeget, amely organikusan kialakult rajta. Új alternatív útvonalat teremt, amely összeköti a várárkot és a belső várat. Mindez kiegészül egy lapidáriummal, ahol a helyben talált középkori faragott kő épületelemek maradványai kerülnek kiállításra.