A 17.sz.-ban megszülető kamarazenélést a Ny.-Európai nyelvekben ugyanaz a kifejezés jelöli: chamber music, musica da camera, Kammermusik és musique de chambre, vagyis magyarul: szobai zene, nyers fordításban. A fülünknek szokatlan szóösszetétel nyilván arra utal, hogy ez a fajta muzsika „elkülöníti” magát a templomi célokra komponált zenedaraboktól.