Értekezésem fókuszában a szülés utáni, kóros szorongással járó állapotok állnak. Az elméleti részben igyekszem naprakész összefoglalót nyújtani a posztpartum szorongásos zavarok tünettanáról, gyakoriságáról, következményeiről, s ezzel felhívni a figyelmet jelentőségükre. Vizsgálataim két célkitűzés köré szerveződnek. Első célom a szülés utáni szorongás mérésére irányul. A posztpartum szorongásos állapotok felismerését és megfelelő kezelését mérési problémák nehezítik, így a téma kutatói a specifikus szűrőeszközök kidolgozását sürgetik. Első, módszertani vizsgálatomban a Spielberger-féle Állapotszorongás Kérdőív (STAI-S) módosított felhasználására teszek javaslatot a szülés utáni időszakban megjelenő kóros szorongás vizsgálatára. A posztpartum szorongásra érzékeny itemek felhasználásával végzett diszkriminancia-analízis az összpontszám mellett nagy pontossággal sorolja az anyákat „normál”, „kórosan szorongó”, illetve „szubklinikai” csoportokba. A besorolás prediktív validitását a vizsgálati személyek érzelemszabályozási nehézségei és szorongása közötti kapcsolat bemutatásával támasztottuk alá. Így a STAI-S módosított felhasználása a posztpartum szorongás árnyaltabb szűrésére, és a prevenciós célból fontos szubklinikai csoport pontosabb azonosítására egyaránt lehetőséget kínál. Második vizsgálatomban a kérdőív módosított változatával, és a posztpartum pánikzavar, kényszeres zavar és PTSD tüneteire rákérdező kérdőívünkkel saját mintánkban mértem fel a posztpartum kóros szorongás gyakoriságát. Értekezésem második célkitűzése, hogy ezen állapotok kóreredetének egy feltételezett szegmensét, az anyák kötődési jellemzői és a szülés utáni szorongás kapcsolatát vizsgáljam. Ezen belül arra keresek választ, hogy az anyák saját szüleikről hordozott reprezentációi, kötődési mintázatuk, korai maladaptív sémáik és érzelemszabályozási nehézségeik empirikusan igazolható hatással vannak-e a szülés utáni szorongásuk mértékére. Eredményeim fényében az anyák szüleikkel kapcsolatos negatív reprezentációi, valamint a kötődési munkamodell „aggodalmaskodás” dimenzión elért magas értéke (aggodalmaskodó és bizalmatlan kötődési mintázatok) a posztpartum kóros szorongás rizikófaktorainak tekinthetőek. Emellett a korai maladaptív sémákkal és az érzelemszabályozási nehézségekkel küzdő anyák egyaránt veszélyeztetettebbek a szülés utáni kóros szorongás kialakulására. Változóink (illetve azok kapcsolatának) empirikus tesztelése összességében megerősíti azon feltevésünket, hogy a szülés után kóros szorongással reagáló anyák korai kapcsolataikból hozott sérülésekkel, deficitekkel küzdenek. Első célkitűzésünk eredményei elsősorban prevenciós, míg második vizsgálatunk eredményei pszichoterápiás jelentőséget hordoznak.

Kulcsszavak: posztpartum, normatív krízis, posztpartum szorongásos zavarok, prevalencia, komorbiditás, következmények, posztpartum generalizált szorongásos zavar, posztpartum pánikzavar, posztpartum PTSD, posztpartum OCD, mérés, STAI, szubklinikai csoport, demográfiai változók, intrapszichikus sérülékenység, a szülői bánásmód reprezentációi, kötődési stílus, belső munkamodell, korai maladaptív sémák, érzelemszabályozási nehézségek, direkt hatások, dinamikus hatások, primer prevenció, pszichoterápia

Our dissertation is focused on postpartum pathological anxiety and related disorders. In the theoretical part we offer a review of recent literature about postpartum anxiety disorders, with special regard to the prevalence, clinical appearance and consequences of these pathological mental states. There are two main objectives of our research. Our first objective is to measure postpartum anxiety. Researchers of the field emphasise the necessity of working out and using specific screening instruments to assess anxiety symptoms in postpartum women. In our first, methodological study we propose a modified utilization of the Spielberger State Anxiety Inventory (STAI-S) for the examination of pathological anxiety in the postpartum period. As a result of data-analysis, we identified ten items as especially „sensitive” in measuring postpartum anxiety. The discriminant analysis of these items can classify mothers into „pathologically anxious”, „subclinically anxious” and „normally anxious” groups with greater exactiveness as the total score of the inventory. The predicitive validity of the classification was confirmed with the analysis of the correlations between the subjects’ difficulties of emotion regulation and their anxiety. Modified utilization of STAI offers a more accurate measure of postpartum anxiety, as well as a more precise categorization of subclinical cases that also deserve attention in the prevention of postpartum anxiety disorders. In the second investigation related to our first objective we assessed the frequency of postpartum anxiety, and also the occurance of panic disorder, obsessive-compulsive disorder and PTSD in our postpartum sample, by using modified STAI-S and a symptom checklist. Our second objective is to reveal the interrelations between postpartum pathological anxiety and the mothers’ attachment characteristics. We examined direct and dynamic interrelations among representations of parental bonding, attachment patterns, early maladaptive schemata, emotion regulation difficulties and pathological postpartum anxiety. Our results suggest that postpartum mothers’ negative representations of their parents, and a negative model of the Self (preoccupied or fearful avoidant attachment patterns) seem to be risk factors for postpartum pathological anxiety. Also, women with early maladaptive schemata and/or emition regulation difficulties are also significantly more vulnerable for experiencing pathological anxiety in postpartum period. Empirical testing of above mentioned variables confirmed our assumption that women with pathological postpartum anxiety may suffer from (early) attachment deficits. The results of our first objective have mainly preventive, while results from the second objective have mainly psychotherapeutic relevance.

Keywords: postpartum, normativ crisis, postpartum anxiety disorders, prevalence, comorbidity, consequences, postpartum generalized anxiety disorder, postpartum panic disorder, postpartum PTSD, postpartum OCD, assessment, STAI, subclinical group, demographic variables, intrapsychic vulnerability, representations of parental care, attachment style, internal working model, early maladaptive schemata, difficulties in emotion regulation, direct effects, dynamic effects, primer prevention, psychotherapy