A nők munkaerő-piaci helyzetének vizsgálatával számos kutatás foglalkozik, hiszen a nők még napjainkban is gyakran szembesülnek különféle hátrányokkal, például a foglalkoztatásban, előmenetelben, vagy bérezés terén. A hátrányos megkülönböztetés társadalmi szintű probléma, mert nemcsak az egyénre és a szervezetre bír negatív hatással, hanem gazdasági következményekkel is jár. Kutatásom célja, hogy egy átfogóbb képet nyújtson arról, hogy milyen helyzetben vannak a nők a munkaerőpiacon, különös tekintettel a hátrányos megkülönböztetésekre. Dolgozatomban azokra a konkrét kérdésekre keresem a választ, hogy a munkahelyi diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatokban van-e különbség valamilyen demográfiai változó mentén (K1). Továbbá, a vezetési stílus összefügghet-e azzal, hogy mennyire érzékel diszkriminációt a válaszadó (K2). Feltételezésem, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol inkább transzformációs a vezetési stílus, ott kevésbé jelenik meg diszkrimináció (H1). Kérdőíves kutatásom eredményei leíró statisztika, khi-négyzet próbák és t-próbák alkalmazásával kerültek elemzésre négy demográfiai változó és a vezetési stílusok mentén. Az eredmények alapján levontam a főbb következtetéseket és javaslatokat fogalmaztam meg a dolgozatom kutatási kérdéseire.