Az előzetes letartóztatás jogintézménye egyre több érdeklődést vált ki napjainkban mind a közvélemény, mind pedig a jogtudománnyal foglalkozó szakemberek körében. Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. Joghallgatóként a büntetőjog, illetve a büntetőeljárás joga mindig is az a jogterület volt, amely a leginkább felkeltette érdeklődésemet. Úgy gondolom, hogy egy képzett jogásznak mindenképp ismernie kell és tisztában kell lennie ezen jogterület rendelkezéseivel, hiszen az egyetem elvégzése után a mindennapi életbe „kikerülve” számos munkakörben – bíróság, ügyészség, rendőrség, stb.- elengedhetetlen azon jogszabályok ismerete. A szakdolgozat témaválasztásánál tehát nem volt kérdéses büntetőjog (büntető-eljárásjog) területének választása. Mindenképpen egy olyan kérdést kívántam feldolgozni, amely érdekes, és a mindennapi életben gyakorta tapasztalható kérdést vet fel. Adódott a téma az előzetes letartóztatás feldolgozására, tekintettel arra, hogy az előzetes letartóztatás az egyik legsúlyosabb és mondhatjuk úgy, hogy a legkíméletlenebb beavatkozás az ember jogaiba a büntetőeljárás során, megfosztja az embert mozgás szabadságától, elveszi tőle az addigi megszokott életvitelétől. A nemzetközi egyezményekben és az egyes államok alkotmányában rögzített emberi jogok olyan veleszületett jogok, az embernek, amelyek csak végső esetben és akkor is csak igen szigorú garanciális intézkedésekkel korlátozhatóak. Az emberi jogok – cserébe megfelelő garanciákkal – korlátozása valósul meg a büntetőeljárás során. Itt tehát két érdek ütközik, egymással: az állam büntetőjogi igényének érvényesítése az egyénnek az emberi jogok biztosítása iránti érdekével. Ennek a két szempontnak az „ütköztetését” kívánom a dolgozatomban körüljárni, úgy gondolom, ez egy olyan érdekes, izgalmas téma, amely mindenképpen megérdemli a tüzetesebb vizsgálatot, különös tekintettel arra, hogyan és milyen eszközök alkalmazásával mondhatjuk azt, hogy az emberi jogok korlátozása törvényes keretek kötött történt. Keresem a választ arra a kérdésre, hogy a jelen hazai szabályozás figyelembe vételével az emberi jogok korlátozásának megvan-e a megfelelő hazai jogszabályi háttere, tehát a jelenlegi magyar jogszabályi háttér alkalmazása nem sérti-e az emberi jogok korlátozásának tilalmát. Dolgozatomban kitérek a kényszerintézkedések általános csoportosítására, majd az előzetes letartóztatás külföldi és hazai jogfejlődésére. Ezt követően a letartóztatás alkalmazásának feltételeivel foglalkozom, majd dolgozatom végén igyekszem az intézkedés alkalmazásának hasznosságáról, alkalmazásának helyességéről személyes véleményt alkotni, illetve választ adni az általam itt felvetett kérdésre.