Fontosabb mezőgazdasági kártevő mikroorganizmusok (Botrytis cinerea, Plasmopara viticola, Uncinula necator) anyagcseréjének bemutatása a biológiai védekezés lehetőségeinek szempontjából
| dc.contributor.advisor | Fekete, Erzsébet | |
| dc.contributor.author | Luczai, Brigitta | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2009-11-24T14:09:03Z | |
| dc.date.available | 2009-11-24T14:09:03Z | |
| dc.date.created | 2009 | |
| dc.date.issued | 2009-11-24T14:09:03Z | |
| dc.description.abstract | A mezőgazdasági termelés környezetet károsító hatásai mindenki számára közismertek: CO2 kibocsátás, talajrombolás, természetes társulások, tájak tönkretétele, vegyszerek, mérgek rendszeres használata a károsítók kiirtására, illetve termésnövelés céljából. Ezen beavatkozások közül a legnagyobb veszélyt mind a természetre, mind az emberre és mind a fogyasztóra a kemikáliák alkalmazása jelenti. A vegyi anyagok, köztük a fungicidek használatának fő oka, hogy a modern mezőgazdaság egy-egy növényfajt nagy területen termeszt, ezzel felborítva az ökológiai egyensúlyt, előidézve egyes betegségek elterjedését. A termesztől szembekerülnek a rezisztens patogének által okozott károkkal, problémákkal, a fogyasztók félelme pedig folyamatosan nő az élelmiszerekben maradó szermaradványokkal szemben. A helyzetet azonban nemcsak ökológiai, toxikológiai és hatékonysági szempontból kell elemezni, hanem gazdasági és energetikai szemszögből is. A jelenleg alkalmazott növénytermesztési és növényvédelmi technológiák ugyanis elképesztően energiaigényesek. A vegyszer felhasználás folyamatosan nő, ezzel együtt a vegyszerárak és a kijuttatási költségek is emelkednek. A vegyszeres növényvédelem nem képes megbízható, energiatakarékos és veszélytelen módon feladatát ellátni. Ha ez továbbra is így folytatódik, az katasztrofális hatással lehet az egész bioszférára. A megoldást így más védekezési módok között kell keresni, amelyek hatékonyak és sem a fogyasztók, sem a termelők számára nem jelentenek problémát. A kiutat elsősorban a biológiai védekezés jelenti, pontosabban a biológiai védekezés alkalmazása az integrált védekezés/növényvédelem keretei között. | hu_HU |
| dc.description.corrector | gj | |
| dc.description.course | Biomérnöki | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 38 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/90403 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | Botrytis cinerea | hu_HU |
| dc.subject | Plasmopara viticola | hu_HU |
| dc.subject | Uncinula necator | hu_HU |
| dc.subject | kórokozó | hu_HU |
| dc.subject | gomba | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok::Mikrobiológia | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Növényvédelem | hu_HU |
| dc.title | Fontosabb mezőgazdasági kártevő mikroorganizmusok (Botrytis cinerea, Plasmopara viticola, Uncinula necator) anyagcseréjének bemutatása a biológiai védekezés lehetőségeinek szempontjából | hu_HU |