A vármegyei önkormányzatok fő feladata a területfejlesztés, amely megköveteli a vármegye egészének komplex vizsgálatát és elemzését. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye gazdaságában hagyományosan nagy szerepet tölt be az ipar, azon belül is a nehézipar. Az adottságoknak köszönhetően már a 1700-as évek végén számottevő ipari teljesítménnyel rendelkezett, az 1950-es évektől pedig az iparfejlesztés kiemelt szerepet kapott. Alapvetően a magas anyag- és hőenergia-igényes iparágak bírtak nagy jelentőséggel, mint a kohászat, villamosenergia-ipar, gépipar, vegyipar és bányászat. A rohamos technológiai fejlődés, valamint az 1989-es rendszerváltozás kihívás elé állította a megye gazdasági szereplőit, a nehézipar jelentősége egyre inkább csökkent, számos nagy ipari vállalat befejezte működését. Megindult az átrendeződés, a hagyományos iparágak tovább fejlődtek (klasszikus acélipar helyett korszerű autóipar és gépgyártás jelent meg), új iparágak kaptak erőre, és mára a korábbi alapanyag-igényes tevékenységek helyett egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű, modern iparágak jelentik a húzóerőt. A vármegye ipari hagyományait, gazdasági múltját és örökségét ismerve elengedhetetlen a vármegye komplex fejlesztése a múltból eredeztethető környezetvédelmi problémák és a jövőbe mutató klímavédelmi intézkedések nélkül. Ehhez azonban pénz, paripa és fegyver szükséges, mely szűkösen áll a vármegyei önkormányzatok rendelkezésére. A szemléletformálás, az érzékenyítés azonban egy olyan tevékenység, mely gondos tervezéssel megvalósítható. A szemléletformálás színterei nagyon sokfélék lehetnek, és általában az oktatási intézményektől kezdve a közösségi helyszínekig terjednek. Az oktatási intézményekben a környezeti nevelési programok általában az iskolai tananyagba épülnek be, és az osztálytermen kívüli tevékenységekben valósulnak meg. A környezeti szemléletformálás egy másik színtere a társadalom szélesebb rétegeit elérő kampányok, amelyek célja a környezeti problémákra való figyelemfelhívás és a tudatosság növelése. Az ilyen kampányok lehetnek például a közösségi médiában vagy az utcán elhelyezett plakátok, amelyek felhívják a figyelmet a környezeti problémákra, és ösztönzik az embereket a fenntartható életmódra. Azonban a szemléletformálás egy másik fontos színtere az otthon. Az otthoni nevelés során a szülőknek lehetőségük van megismertetni a gyerekeket a környezetvédelem fontosságával, és példával mutathatják be, hogyan lehet az életüket fenntarthatóbbá tenni. Végül, a szemléletformálás színtere lehet a munkahely vagy az üzleti környezet is. Az üzleti szektor szerepe kritikus a környezeti fenntarthatóság megteremtésében. Az üzleti vezetőknek felelősséget kell vállalniuk a környezeti problémák megoldásában, és munkatársaikat is ösztönözniük kell a fenntartható életmódra.