Kriptogám közösség összetétele és biomasszája legelt és bekerített nyírségi Corynephorus gyepben

Abstract

A Nyírség déli peremvidékén elhelyezkedő mintaterületen, Corynephorus canescens által dominált nyílt, száraz homokpusztagyepben a kriptogámok vegetációdinamikáját vizsgáltuk. 2024 márciusában vett mintákon mértük fel a kriptogám közösség fajösszetételét és biomassza értékekben kifejezett dominancia viszonyait 5 × 25 m-es legelt, valamint azonos területű, de 2008 óta bekerített részleten. Savanyú, pleisztocén kori homoktalajon végzett legeléskizárási kísérlet során, állandó kvadrátok felhasználásával végeztük el a felvételezést. Kezelési területenként 10 × 10 cm felületű 40–40 db talajmonolitot gyűjtöttünk be. A pufferzónában mintavétel nem történt. A kriptogámok elkülönítését elsősorban sztereomikroszkóp alatti kézi válogatással végeztük el. A fajok meghatározását és minták megfelelő szintű tisztítását követően az egyes minták tömegének meghatározása 0,001 g pontossággal történt. A fajok pontos azonosítása érdekében egyszerű kémiai vizsgálatokat és nagyfelbontású vékonyréteg kromatográfiát is alkalmaztunk, amelyek a másodlagos anyagcseretermékek kimutatását szolgálták. A kezelések közötti különbségek elemzésére Mann–Whitney próbát, a biomassza frakciók közötti összefüggések vizsgálatára pedig Spearman tesztet használtunk. Produktivitás számításra is sor került. Összeségében a Corynephorus canescens uralta mintaterületet fajszegény kriptogám közösségek jellemezték. Összesen hét taxon fordult elő, köztük négy zuzmó- és három mohafaj. Minden azonosított zuzmófaj a Cladonia nemzetségbe tartozik, közülük a védett Cladonia magyarica természetvédelmi jelentőségű. A legelt részletben a kriptogám biomassza mennyisége kissé meghaladta a 187 g/m2 t, a bekerített részletben pedig 326 g/m2 feletti volt. A bekerített területen a zuzmóbiomassza közel 7-szerese volt a legeltének. A legelt területre vonatkozó mohabiomassza közel 3,5-szerese a bekerítettnek. A kriptogám biomassza értékek esetében a bekerített területen szignifikánsan magasabbnak bizonyultak,mint a legelt területen, ám a fajszám esetében nem volt jelentős a változás. A bekerített területen az idő múlásával a kriptogám biomassza további növekedése valószínűsíthető, ezzel szemben a legelt részen a biomassza mennyiségét a legelés intenzitásának megfelelő változások várhatók. Az állatállomány csökkenésével járó alacsonyabb legelési nyomás stabilabb mikroélőhelyeket biztosíthat a kriptogámok számára.