A dolgozat középpontjában a kulturális csereprogramok, különösen az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között megvalósuló ifjúsági mobilitás áll. A munka célja, hogy bemutassa, milyen történeti, társadalmi és oktatáspolitikai háttérből nőtt ki a nemzetközi csereprogramok rendszere, valamint hogyan befolyásolja a programban való részvétel a résztvevők szakmai és személyes fejlődését, kuturális érzékenységét. A dolgozat kitér a mobilitás globális és európai tendenciáira, külön hangsúlyt fektetve Magyarország szerepére, valamint az Egyesült Államok célorszáként betöltött jelentősségére. Történeti áttekintést nyújt a diákvándorlás és az ifjúsági mobilitás jelenségéről, kitér az Erasmus és Pannónia ösztöndíjprogramokra, valamint bemutatja a legnépszerűbb amerikai csereprogramokat, mint a Camp Leaders, Camp America vagy az Au Pair programok, és vizsgálja ezek hivatalos követelményrendszerét. A dolgozat célja, hogy összekapcsolja a történelmi és jelentkori mobilitási folyamatokat és átfogó képet alakítson ki arról, hogyan formálják a csereprogramok az identitást, szakmai és személyes fejlődést.