Hallgatói dolgozatok (Vidékfejlesztési és Funkcionális Gazdálkodási Intézet)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

A Vidékfejlesztési és Funkcionális Gazdálkodási Intézet 2024-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.

A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.

“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.

Jelen gyűjteményben a dolgozatok az Egyetem döntése értelmében csak könyvtári számítógépekről hozzáférhetőek. További információ: DEA pontok.

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 253)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hagyományos vagy precíziós talajművelés? Technológiai összehasonlítás a kukorica termesztésén keresztül
    Tiar, Rajmund; Tamás, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A kukorica (Zea mays) a világ egyik legfontosabb szántóföldi növénye, amely eredetileg az amerikai kontinensről származik, ma azonban globális jelentőségű az élelmiszer-, takarmány- és ipari nyersanyagellátásban. Népszerűsége magas terméspotenciáljának, alkalmazkodóképességének és sokoldalú felhasználhatóságának köszönhető. A világ gabonatermelésében a búzával és a rizzsel együtt a három legnagyobb mennyiségben termesztett növény közé tartozik, Magyarországon évente mintegy 1–1,2 millió hektáron vetik. A kukorica a hazai takarmányozás alapvető eleme, a baromfi-, sertés- és szarvasmarha-tenyésztésben fontos fehérje- és energiaforrás, miközben ipari feldolgozása révén keményítő, bioetanol és glükózszirup előállítására is alkalmas. A növekvő élelmiszerigények miatt kiemelt fontosságú a magas terméshozamot biztosító, fenntartható termesztés, amelyben a precíziós gazdálkodás növeli a termésbiztonságot, csökkenti a környezeti terhelést és javítja a gazdaságosságot. A kukorica egylaki, váltivarú növény, hímvirágzata (címer) a hajtás csúcsán, nővirágzata (cső) a levelek hónaljában fejlődik. Gyökérzete bojtos, elsődleges és járulékos gyökerekből áll, amelyek akár 200 cm mélyre is hatolnak, a szár hengeres, tömött, lédús, a levelek váltakozó állásúak. A csövek hossza 2,5–50 cm között változik, szemtermése 300–1100 szem lehet, amelynek mintegy 65%-a keményítő, 7–9%-a nyersfehérje, 3–5%-a olaj, 1,4%-a cukor és 2% nyersrost. A kukorica a talajt tekintve igényes, legjobb termést a mélyrétegű, humuszban és tápanyagban gazdag, jól vízgazdálkodó talajokon adja. Magyarországon a csernozjom talajok ideálisak, mivel a mély gyökérzet segíti a vízkészlet hasznosítását aszályos időszakokban. A hagyományos forgatásos szántás javítja a talaj vízbefogadó képességét, de energiaigényes és hosszú távon ronthatja a talajszerkezetet. A lazításos és sávos művelés modernebb alternatívák: a sávos művelésnél a talajt csak a sorok mentén lazítják, így a gyökérágy optimális, miközben a talajtakarás védi a talajt az eróziótól és kiszáradástól. A vetés lehet kézi vagy gépi, de a precíziós technológiák a vetés minőségét, tőtávolságát és mélységét a talaj- és területadatokhoz igazítják, növelve a hozamot és a gazdaságosságot. A talajfelmérések — a hagyományos mintavételezéstől a drónos szkennelésig — részletes képet adnak a talaj szerkezetéről, tápanyagszintjéről és vízgazdálkodásáról, ami lehetővé teszi a helyspecifikus tápanyag- és vízpótlást, csökkentve a környezeti terhelést. A Debreceni Egyetem Látókép Kísérleti Állomásán 2015–2024 között én három kukorica hibridet és három talajművelési módot vizsgáltam, különböző tőszám- és tápanyagszintekkel. A lazított alapművelés adta a legmagasabb átlagtermést (9,24 t/ha), az őszi szántás 8,82 t/ha-t, a precíziós sávos művelés 8,17 t/ha-t. A tápanyagutánpótlás számomra jelentősen növelte a hozamot: a 160 kg N + PK kezelés 10,75 t/ha átlagot eredményezett, míg a kontroll csupán 6,01 t/ha-t. A tőszám hatása nem volt szignifikáns, de száraz évjáratokban az alacsonyabb tőszám kedvezőbbnek bizonyult. Az évjárat számomra mindig is kiemelten fontos tényező volt, különösen a csapadék mennyisége és eloszlása révén. Bár a precíziós sávos művelés átlagosan 7,4%-kal alacsonyabb hozamot adott a hagyományos szántáshoz képest, számomra az energiafelhasználása 36,5–37,6%-kal csökkent, miközben mérsékli a CO₂-kibocsátást, az üzemanyag-felhasználást és a tápanyag kimosódását. Összességében azt tapasztaltam, hogy a kukoricatermesztés hatékonysága, energiafelhasználása és fenntarthatósága szorosan összefügg a talajműveléssel, a tápanyagellátással és a precíziós technológiák alkalmazásával, amelyek rövid távon kisebb, hosszú távon fenntartható és gazdaságilag kedvező hozamot biztosítanak.
  • TételEmbargó alatt
    Az Oerlikon Surface Solutions Equipment beszállító portfóliójának költséghatékonysági elemzése
    Hevesi, Fanni; Csipkés, Margit; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A diplomadolgozat az Oerlikon Surface Solutions beszállítói portfóliójának optimalizálását vizsgálja költséghatékonysági szempontból a 2022-2024-es beszerzési adatok alapján. A kutatás célja, hogy bemutassa, miként járulhat hozzá a beszállítói kör tudatos átalakítása és menedzselése a beszerzés hatékonyságának növeléséhez és a költségek csökkentéséhez. A dolgozat elméleti része áttekinti a beszerzési felépítés, beszállítói értékelés, kiválasztás és konszolidáció legfontosabb módszertani megközelítéseit és kitér a standardizálásra, valamint a C-alkatrészek beszerzési sajátosságaira. A gyakorlati részben az általam vizsgált multinacionális vállalatcsoport valós projektjén keresztül mutatja be a portfólióelemzés és az optimalizáció folyamatát négy különböző gyáregységre. Az elemzés során alkalmazott eszközök, mint a supplier scorecard, Kraljic-mátrix és az ABC-elemzés lehetővé tették a beszállítók teljesítményének objektív értékelését és segítséget nyújtanak az optimalizációban. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a beszállítói szám racionalizálása, a partnerkapcsolatok erősítése és a standardizált beszerzési folyamatok bevezetése hosszú távon jelentős megtakarításokat és a kockázatok csökkentését eredményezhetik.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Proaktív késéskezelés és szállítmánykövetés a Bosch logisztikai rendszerében
    Csoba, Nikolett Petra; Buglyó-Nyakas, Erzsébet Tünde; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A dolgozat a Bosch logisztikai operációs területén alkalmazott tracking tool hatásait vizsgálja. A rendszer bevezetése jelentősen csökkentette a manuális státuszellenőrzésre fordított időt, ezáltal növelve az operatív hatékonyságot. A gyártási egységek számára is előnyt jelentett a gyorsabb információáramlás és a proaktív kommunikáció. A mélyinterjúk alapján a felhasználók pozitívan értékelték az eszközt, ugyanakkor több fejlesztési javaslat is megfogalmazódott. Ilyen például az automatikus riasztások, jegykezelés, valamint a gyári hozzáférés lehetősége. A válaszadók szerint az automatizáció további kiaknázása kulcsfontosságú a jövőbeni működés szempontjából. A tool nemcsak technikai, hanem stratégiai eszközzé is válhat, amely támogatja a gyors és megalapozott döntéshozatalt.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Veszélyeztetett kulturális értékek és védelmük megítélése az egyetemista diákok körében
    Bartha, Kitti; Sánta, Ádám Kálmán; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozatom témája a turizmus középpontjában álló kulturális örökségek védelme. Kutatásomban igyekeztem széleskörben körüljárni mindazon lehetséges tényezőket, melyek veszélyeztethetik a korábbi generációk során ránk hagyott épített és szellemi örökségeket és tárgyi emlékeket. A veszélyeztető tényezők definiálását követően egy kérdőíves felmérés keretében igyekeztem megvizsgálni azt, hogy vajon az egyetemista korosztály milyen véleménnyel van az adott témában. Eredményeim bár nem reprezentatívak, ám hiánypótló módon próbálják meg leírni azt, hogy a mai ifjabb generáció milyen attitűdöt tanúsít az örökségvédelem témakörével szemben.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Magyar divatmárkák marketingstratégiáinak elemzése
    Puskás, Panna; Gál, Tímea; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A szakdolgozatom a magyar divatmárkák marketingstratégiáit elemzi, a RABOCSI, a Celeni és a BOGA divatmárkák példáján keresztül. Vajon elegendő-e a tehetség és a kreativitás egy márka sikeréhez, vagy már elengedhetetlen egy jól kidolgozott stratégiára építkezni? Kutatásom célja, hogy feltárja, milyen stratégiákat alkalmaznak márkaidentitásuk kialakítására, hogyan formálják fogyasztóikkal való kommunikációjukat, illetve milyen szerepet tölt be mindebben a digitális és közösségi média. Elemzésem során szekunder és primer kutatási módszereket egyaránt alkalmaztam. A primer kutatásomat, kvalitatív módszerre építettem. Mélyinterjúkat készítettem Rabócsi Renáta és Cselényi Eszter divattervezőkkel, valamint Pintér Kristóf márkamenedzserrel, akik tapasztalataikkal értékes betekintést tudtak nyújtani a magyar divatipar működésébe.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A hagyományos és precíziós kukorica termesztéstechnológia gazdaságossági szempontjai több éves termésátlagok felhasználásával
    Molnár, Mária Fruzsina; Tamás, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az egyik legfontosabb takarmánynövény a kukorica, hasznosíthatósága sokrétű. Hazánkban az abraktakarmányok 65-70%-a kukorica. Szakdolgozatomban a kukorica termesztésének két eltérő módszerét vizsgáltam, a hagyományos, valamint precíziós eljárást gazdasági szempontból. A téma aktualitását az elmúlt évtizedek piaci és környezeti tényezőinek élesedése adja, amelyek a termelési költségek optimalizálását, a hozamok stabilizálását és a károsanyag-kibocsátás mérséklését követelik meg. A munka kulcskérdése, hogy a precíziós technológiába való befektetés „mikor térül meg”. Hagyományos módszer előnye az alacsonyabb tőkeigény és a jól ismert munkaszervezés. Hátránya az „átlagdózis-gazdálkodás”, amely figyelmen kívül hagyja a tábla heterogenitását. Ennek következtében a jobb adottságú zónák alul-, a gyengébbek túladagoltak lesznek, ami rontja a költség-hatékonyságot és növeli a környezeti terhelést. Precíziós gazdálkodás első ránézésre drága, mivel magában foglalja az RTK-bázist, az automata kormányzást, a hozamtérképezést és az ISOBUS-vezérelt munkagépeket. Egy 100 hektáros üzem esetén a kezdeti többletberuházás 10 - 12 millió Ft is lehet. A precíziós kukoricatermesztés lényege, hogy a termelés minden fázisát (talaj-előkészítés, vetés, betakarítás) a legmodernebb módszerekkel optimalizálják a költségcsökkentés és a környezeti hatások minimalizálása céljából. Nemzetközi és hazai vizsgálatok szerint a precíziós technológia potenciálja a megtakarításokban rejlik: - Változó dózisú műtrágya-kijuttatás: 8 - 12% megtakarítás. - Változó dózisú növényvédőszer-kijuttatás: 8 - 10% megtakarítás. - Differenciált vetés: átlagosan 4% terméstöbblet. Ezeket a megtakarításokat és terméstöbbleteket a 60 000 Ft/t körüli kukorica-felvásárlási árral számolva egy 100 hektáros üzem évente 2 - 3 millió Ft nettó eredményjavulást érhet el. A dolgozatom célja az volt, hogy a valós, több éves (2022 - 2024) termésátlagok és költségadatok alapján statisztikai adatokkal is bemutassa a befektetés és megtérülés arányát. A precíziós technológia a termelékenység növelése a környezeti káros hatások minimalizálása mellett a helyspecifikus vetés, differenciált tápanyag-utánpótlás, célzott növényvédelem és automatizált gépüzemeltetés. A szakdolgozatom célja tehát az volt, hogy a több éves, és így az évjárati hatást is tükröző, adatoknak a statisztikai értékelésével megválaszoljam azt a központi kérdést, hogy a precíziós kukoricatermesztés magasabb beruházása vajon indokolt-e, és milyen időtávon térülhet meg a gyakorlati gazdálkodásban a fajlagos költségcsökkenés, a terméstöbblet és a környezeti fenntarthatóság révén. Kijelenthető összességében, hogy a hagyományos termesztéstechnológia továbbra is helyet kaphat a kisebb tőkeerővel rendelkező gazdaságokban, viszont a hosszú távú versenyképesség, a költséghatékonyság és a fenntarthatóság csak a precíziós megoldások fokozatos bevezetésével érhető el.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A mezőgazdaság szerpe a vidékfejlesztésben hajdú-bihar megyében
    Fendrik, Tibor Kristóf; Csipkés, Margit; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A dolgozat a hortobágyi környezetben, természetvédelmi előírások mellett gazdálkodó Hortobágyi Faluvéghalmi Kft. integrált, belföldi értékesítésre szervezett húsmarha-modelljét vizsgálja. A termékpálya zárt integrációban működik: a növendékek a kapcsolt hízótelepre kerülnek, a szintén kapcsolt A Faluvégi Hús Kft. üzemében történik a vágás–érlelés–darabolás–csomagolás. A márkaüzem működési filozófiája a nyomonkövethetőségre, egységes minőségre és fenntarthatóságra épül (saját takarmány, napenergia, rövid ellátási lánc, szabad legeltetés), ami illeszkedik a belföldi kiskereskedelmi csatornák – köztük országos láncok – elvárásaihoz. A hangsúly az ok-okozati összefüggéseken és a kockázatkezelés menedzsmentjén van.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság lakossági megvalósíthatósága a Püspökladányi járásban
    Törő, Adrienn; Godáné Sőrés, Anett; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozatomban a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság megvalósíthatóságát vizsgáltam a Püspökladányi járás lakosságának körében. A téma időszerűségét az adja, hogy a klímaváltozás és a környezeti problémák egyre inkább érezhetővé válnak a mindennapokban, miközben a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét fenntartása új kihívásokat teremt. Kutatásomban arra kerestem a választ, hogyan járulhat hozzá a lakosság egy fenntarthatóbb gazdasági működéshez, és milyen tényezők befolyásolják a környezettudatos döntéseiket. A dolgozat során három fő célt tűztem ki: a lakosság jelenlegi gyakorlatának feltérképezését, a környezettudatos magatartást befolyásoló tényezők azonosítását, valamint gyakorlati javaslatok megfogalmazását a körforgásos gazdaság elveinek elterjesztésére. A kutatás jelentőségét az adja, hogy rávilágít a helyi közösségek szerepére a fenntarthatóság megvalósításában, és segíthet abban, hogy a környezettudatos szemlélet a mindennapi gyakorlat részévé váljon. Hipotéziseim szerint a helyi lakosok elsősorban a hulladékgazdálkodással azonosítják a körforgásos gazdaságot, és bár nyitottak a fenntartható életmódra, annak gyakorlati megvalósítása még kihívást jelent számukra.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Ételintoleranciával és speciális étrendigényekkel rendelkező személyek lehetőségei debreceni kávézókban, cukrászdákban
    Papp, Zsuzsánna Zsófia; Vargáné Csobán, Katalin; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozatom témája az ételintoleranciával és speciális étrendigényekkel rendelkező személyek lehetőségeinek felmérése volt, különösképpen debreceni kávézókban és cukrászdákban. Manapság egyre többen szenvednek ételintoleranciában, vagy követnek speciális étrendeket. Növekszik a „mentes” termékek iránti kereslet a vendéglátóhelyeken is, nem csupán az otthoni háztartásban. Munkám során bemutatom az ételallergia és az ételintolerancia közötti különbségeket, az ételintolerancia típusait és az egyéb speciális étrendeket. Ezt követően ismertetem primer kutatásom eredményeit. Kutatásom célja, annak feltárása, hogy a debreceni kávézók és cukrászdák milyen módon és mértékben biztosítanak alternatívákat ennek a fogyasztói csoportnak. Ezeknek az étrendeknek a mindennapos követése és szigorú betartása sok nehézséget tud okozni az adott személynek. Mindent összevetve, szerettem volna megtudni, hogy egy speciális étrendigény milyen mértékben változtatja meg az emberek életmódját és étkezési szokásaikat vendéglátóhelyeken.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Három magyarországi kereskedelmi vállalkozás komplex elemzése 2020-2024 között
    Szmutkó, Boglárka Veronika; Csipkés, Margit; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozatomba három jelentős magyar élelmiszer kiskereskedelmi vállalat - a COOP Szolnok Kereskedelmi Zrt., a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Penny-Market Kereskedelmi Kft. - 2020-2024 közötti időszak átfogó elemzését mutatattam be. Az elemzés elsődleges célja a vállalatok vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi mutatóinak összehasonlító értékelése volt a nyilvános beszámolók alapján. Eredményként megállapítható, hogy a COOP Szolnok Kereskedelmi Zrt. stabil pénzügyi helyzetet mutat, a Penny-Market Kereskedelmi Kft. magasabb kockázatot hordoz, míg a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. szervezeti átalakulása jelentős pénzügyi kihívások elé állította a vállalatot. A szakdolgozatomba zárásként további javaslatokat fogalmaztam meg a vállalatok számára a fenntartható növekedés és a versenyképesség erősítése érdekében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Mamma Mia! című film hatása az utazási döntésekre - érzelmek, motivációk és élmények a magyar turisták körében
    Jenei, Nóra; Halasi-Kovácsné Benkhard, Borbála Rita; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Dolgozatom középpontjában a Mamma Mia! című film turizmusra gyakorolt hatásának vizsgálata áll a magyar filmnézők körében. Részletesen elemzem, hogy milyen érzéseket vált ki a nézőkből, és ezek az érzések milyen mértékben befolyásolják az utazási motivációjukat a film forgatási helyszíne iránt. Felmérem a potenciális utazók utazási szándékát, azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják azt. Emellett bemutatom a már Skopelosra látogatott filmturisták élményeit, visszajelzéseit, hogy átfogó képet adjak a film által kiváltott turisztikai hatásokról.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A fine dining és fúziós konyha megítélése, mint modern gasztronómiai vonulat a hazai fogyasztók körében
    Szabados, Áron; Sánta, Ádám Kálmán; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozatom a fine dining és különösképpen a fúziós konyha köré épült. Munkám során igyekeztem elméleti síkon ismertetni mit jelent az említett két fogalom, milyen jellemzőkkel rendelkeznek, miként tipizálhatjuk őket, illetve milyen alapelvekre épülnek. Ezt követően primer kutatásomat két részre bontva készítettem egy interjút egy elismert séffel/ gasztronómiai tanácsadóval annak érdekében, hogy a témában tapasztalható jelenségekről mélyebb, gyakorlati meglátásokat szerezhessek, illetve egy kérdőíves felmérést is készítettem, melyben a fine dining és a fúziós konyha fogyasztói megítélését jártam körbe.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az Európai Unió klímasemlegességet célzó intézkedései és a közúti fuvarozás zöld átállása
    Beregnyei, Bianka; Terjék, László; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A dolgozat bemutatja az Európai Unió közlekedéspolitikai szabályozási keretrendszerét és kiemeli a közúti fuvarozás jövőjét érintő intézkedéseket. Foglalkozik az elektromos hajtáslánc és az alternatív üzemanyagok szerepével, amelyek kulcsfontosságúak a szektor környezeti terhelésének csökkentésében. A kutatás rámutat arra, hogy az elektromos tehergépjárművek elterjedése stratégiai jelentőséggel bír környezetvédelmi és logisztikai szempontból is. Különösen a városi és regionális áruszállítás során nyújtanak hatékony és fenntartható alternatívát. Az elemzés szekunder forrásokra épül, és statisztikai adatokkal alátámasztja azokat.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A hozam és kockázat kapcsolata a portfóliókezelésben
    Takács, Anna; Csipkés, Margit; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Napjainkban egyre több lehetőségünk van a pénzünk megtakarítására. Befektetési döntéseink meghozatala előtt azonban nem árt megfelelően mérlegelni a lehetséges hozamainkat és kockázatainkat. Illetve olyan befektetési formát választani, amelyek képesek hosszú távon is értéket teremteni. A pénzügyi közgazdaságtan egyik alapfeltevése, hogy a hozam és a kockázat egymással szoros összefüggésben áll. Tehát a magasabb hozam eléréséhez általában nagyobb kockázatvállalás szükséges, míg az alacsonyabb kockázatot kínáló eszközök jellemzően alacsonyabb hozamot biztosítanak. A befektetők számára ezért alapvető kihívás a két tényező közötti egyensúly megtalálása. A modern portfólióelmélet szerint a diverzifikáció segítségével lehetőség nyílik a kockázatok csökkentésére anélkül, hogy a hozamról teljes mértékben le kellene mondani. A befektetési alapok (különösen a vegyes típusú alapok) éppen ezt a célt szolgálják, mivel többféle eszközosztályba fektetve biztosítanak hozzáférést a befektetők számára a piacokhoz. A szakdolgozatom célja három hazai bank vegyes dinamikus befektetési alapjának összehasonlító elemzése, különös tekintettel a hozam és a kockázat kapcsolatára, valamint a portfóliók hatékonyságának vizsgálatára. Az elemzés a 2022. január 1. és 2024. december 31. közötti időszak adataira épül. Dolgozatom célja, hogy a hozam és kockázat kapcsolatának vizsgálatán keresztül hozzájáruljon a befektetési döntések megalapozottabbá tételéhez, valamint a portfóliókezelés gyakorlatának tudatosabb megértéséhez.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A méltányos kereskedelem hatása a vásárlói döntéshozatalra és fogyasztói attitűdök vizsgálata méltányos kereskedelem termékeivel kapcsolatban
    Nagy, Krisztina; Gál , Tímea; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Diplomamunkám témájának a méltányos kereskedelem hatását választottam a vásárlói döntéshozatalra. Megvizsgáltam, hogy milyen fogyasztói attitűdök jellemzik a vásárlókat, amikor méltányos kereskedelmi termékeket vásárolnak, illetve hajlandóak-e többet fizetni ezekért a termékekért. A méltányos kereskedelem egy olyan alternatív gazdasági modell, amely tudatosságra, fenntarthatóságra, igazságos és élhető jövedelmek biztosítására törekszik, különösen a fejlődő országok termelői számára. Azért is választottam ezt a témát, mert úgy éreztem, hogy nekünk fogyasztóknak kevés információnk van róla, miközben egy nagyon fontos mozgalom áll a hátterében, amelynek társadalmi és környezetvédelmi hatása kiemelkedő. Dolgozatomba szerettem volna belevinni logisztikai vonást is, ezért megvizsgáltam egy fair trade termékcsoport (csokoládé) logisztikai útját, hogy hogyan jut el a termék a fejlődő országok termelőitől egészen hazánkig. Munkám során az egyik kutatási eszköznek a kérdőívet választottam, ugyanis ezáltal tudtam a legkönnyebben elérni a hazai fogyasztókat, másik kutatási eszközöm pedig a mélyinterjú volt, amelyet Haraszti Anikóval a Tudatos Vásárlók Egyesületének ügyvezetőjével végeztem.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A helyi fejlesztések társadalmi és gazdasági hatásainak vizsgálata Tiszafüreden
    Tóth, Anita; Bagdi, Róbert; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Tiszafüred az elmúlt években nagy fejlődésen ment keresztül a Széchenyi 2020 program keretében a hazai és uniós forrásoknak köszönhetően. A szakdolgozatom célja bemutatni Tiszafüred fejlesztési folyamatait és azt, hogy a támogatott projektek miként járultak hozzá a város gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A kutatásom célja, annak feltárása volt, hogy a megvalósult fejlesztések milyen hatással voltak a város gazdasági és társadalmi helyzetére. Bemutattam Tiszafüred természeti, társadalmi és gazdasági helyzetét, majd a lakosság véleményét megkérdezve, elemeztem az általuk adott válaszokat Tiszafüred gazdasági helyzetére és a megvalósult projektekre vonatkozóan. A vizsgálatom által választ kaptam arra, hogy a városnak milyen további fejlesztésekre lenne szüksége, hogyan tudnák a gazdasági helyzetet tovább erősíteni és miként tudnának javítani a demográfiai viszonyokon.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az üzleti utazók igényei és kielégítésük a Hotel Divinusban
    Kathi, Zsanett; Kóródi, Márta; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A Divinus Hotelt mutatom be dolgozatomban. A földrajzi elhelyezkedését, hogy mit lehet tudni magáról a desztinációról. Ezen túl bemutatom a Hotel felépítését, kinézetét, illetve működését is. Gyakorlati tapasztalataim alapján leírom a szálloda különböző részlegeit, mint a housekeeping-et, a recepciót (front office), a vendéglátást és a sales-t is kifejtem. Összehasonlítottam az üzleti utazókat a szabadidős utazókkal több szempontból is. Az üzleti utazók szemszögéből megvizsgáltam a különböző szolgáltatásokat és természetesen a szekció- illetve előadó termeket is. Bemutatom, hogyan áll össze egy ajánlat tétel, milyen módon történhet a vendég foglalása és ott-tartózkodása. Illetve egy versenytársáról is szó esik, amellyel összehasonlítást is végeztem. Végül összefoglaltam a gyakorlati tapasztalataimat és a dolgozatom tartalmát is.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az online vásárlási szokások változása a kínai platformok térhódításának tükrében
    Guti, Adrienn; Gál , Tímea; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A digitalizáció és az e-kereskedelem rohamos fejlődése az elmúlt évtizedben alapvetően átalakította a vásárlási szokásokat világszerte. Magyarországon a COVID–19-járvány és a nemzetközi gazdasági kihívások hatására az online vásárlás mindennapossá vált, miközben új szereplők, különösen a kínai eredetű platformok, mint az AliExpress, a Shein és a Temu dinamikus növekedésnek indultak. A dolgozat célja, hogy feltárja, miként befolyásolják ezek a platformok a magyar fogyasztók vásárlási magatartását, valamint milyen tényezők (árérzékenység, kényelem, promóciók és demográfiai jellemzők) határozzák meg az online vásárlási döntéseket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az ételintoleranciák és a vendéglátás: kihívások és lehetőségek Magyarországon
    Berzovicz, Nóra Gréta; Kóródi, Márta; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A dolgozat célja az ételintoleranciák és ételallergiák vendéglátásban betöltött szerepének, valamint a speciális étrendet követő fogyasztók igényeinek vizsgálata Magyarországon. A téma aktualitását az egyre növekvő egészségtudatosság és az ételintoleranciák előfordulásának emelkedése adja, amely új kihívásokat teremt a vendéglátóipar számára. A szakirodalmi áttekintés bemutatja az ételintoleranciák típusait, azok fiziológiai hátterét, valamint a gasztronómiai alkalmazkodás nemzetközi és hazai példáit. A kutatás empirikus részében kérdőíves felmérés és étlapelemzés készült, melyek célja a fogyasztói elvárások és a vendéglátóhelyek kínálatának összevetése volt. Az eredmények rámutatnak, hogy a vendéglátás szereplői fokozatosan alkalmazkodnak a speciális igényekhez, ugyanakkor a kínálat és a tájékoztatás még nem egységes, különösen a kisebb vállalkozások esetében. A dolgozat javaslatokat fogalmaz meg a tudatosabb kommunikáció, a személyzetképzés és az étlapfejlesztés irányába, elősegítve az ételintoleranciával élő vendégek befogadóbb kiszolgálását.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A múlt ipari öröksége és a jövő városrésze: A Miskolci Vasgyár városrész rehabilitációja
    Cziáky, Zsolt; Horváth, Péter; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A Miskolci Vasgyár városrész a magyar iparosodás egyik kiemelkedő öröksége, amely a 19. század végétől meghatározta a város gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését. A gyár bezárása és az ipari termelés leépülése után a térség súlyos strukturális és funkcionális válságba került: az elhagyott ipari épületek, a népességfogyás és a társadalmi problémák egyaránt hozzájárultak a városrész leszakadásához. Előzményként megvizsgálásra került a Budapest belvárosában végzett komplex városrehabilitáció, amely a mai napig egyedüliként számon tartott magyarországi városrehabilitáció, amely egész városrészt érintett. A kutatás célja a Miskolci Vasgyár örökségének és jelenlegi állapotának komplex vizsgálata, valamint a fenntartható városrehabilitáció lehetőségeinek feltárása. A tanulmány középpontjában a városrész újraélesztésének stratégiái állnak, amelyek a fizikai környezet megújítása mellett a közösségi terek, a gazdasági funkciók és a társadalmi kohézió erősítését is célozzák. A városrehabilitációs folyamat kulcseleme a meglévő ipari örökség adaptív újrahasznosítása, amely lehetőséget teremt a múlt értékeinek kortárs városi funkciókba való integrálására. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a városrehabilitáció sikeressége a helyi közösségek bevonásán, a partnerségi alapú döntéshozatalon és a hosszú távú fenntarthatósági szempontok érvényesítésén múlik. A kulturális és társadalmi örökség integrálása a fejlesztési folyamatokba nem csupán a terület fizikai megújulását szolgálja, hanem hozzájárul a városi identitás megerősítéséhez és a társadalmi kohézió újjáépítéséhez is. A Miskolci Vasgyár városrész rehabilitációja így egyszerre jelent kihívást és lehetőséget: példát adhat arra, miként válhat egy egykori ipari zóna a múlt emlékeiből építkező, jövőorientált városi térséggé.