Különböző vetésváltási rendszerek és tápanyagszintek hatása az őszi búza (Triticum aestivum L.) bizonyos növényfiziológiai paramétereire, termésmennyiségére és -minőségére.

Abstract

Az őszi búza (Triticum aestivum L.) globális és hazai tekintetben is az egyik legfontosabb gabonanövényünk. Termesztéstechnológiájának fontos elemei a vetésváltás és a tápanyagutánpótlás, így a növény megfelelő vetésszerkezetbe való beillesztése és a számára optimális tápanyagszint meghatározása elengedhetetlen a termesztés során. Az említett technológiai elemek a búza bizonyos növényfiziológiai paramétereire - mint például a relatív klorofilltartalom (SPAD), a nettó vegetációs index (NDVI) és a levélterület index (LAI) -, terméseredményére, illetve keményítőhozamára- és tartalmára egyaránt hatással vannak. Ezen felül az évjárathatás szintén befolyásolhatja a felsorolt tényezőket, így ennek megfigyelése a napjaink növénytermesztését rendre meghatározó klímaváltozás miatt is jelentős. A megfelelő vetésváltási rendszer és tápanyagutánpótlás alkalmazásával, valamint a klímaváltozás hatásainak tudatos mérséklésével nem csupán növénytermesztésünk költséghatékonyságát és versenyképességét növelhetjük, hanem hozzájárulhatunk egyúttal egy fenntarthatóbb gazdálkodás kialakításához, melynek jövőben betöltött szerepe folyamatosan növekszik, biztosítva Földünk népességének folyamatos és megfelelő élelmiszeralapanyag-ellátását.