Az elővásárlási jog egy hatalmasságot jelent, hiszen fennállása esetén az eladó és az eredeti vevő szándékától függetlenül egy harmadik személy szerezheti meg a dolog tulajdonjogát. Az elővásárlási jognak két típusát különböztethetjük meg: a szerződéssel létesítettet és a jogszabályon alapulót. Ha egy adott dolog elővásárlási joggal érintett, akkor a vételi ajánlatot közölni kell a jogosulttal, aki eldöntheti, él-e ezen jogával. A mező- és erdőgazdasági földek tekintetében a legjelentősebb szerepet a 2013. évi CXXII. törvényen, azaz a Földforgalmi törvényen alapuló elővásárlási jogok jelentik. A Földforgalmi törvény szigorú sorrendet állít fel az elővásárlásra jogosultak között, melyet más jogszabályon alapuló elővásárlási jogok akár meg is boríthatnak. A jogügyletek többsége a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, mely eljárás során a hatóság állapítja meg a rangsort. A mező- és erdőgazdasági földek esetében az adásvételi szerződés közlésére is speciális szabályok vonatkoznak, hiszen hatvan napos közzététellel valósul meg. A jogalkotó a hatályba lépése óta több ízben is módosította a Földforgalmi törvényt, a változások pedig az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket is sokszor érintették, pontosítva azokat.