Tanúvédelem a magyar büntetőeljárásban

Abstract

Dolgozatomban azon eszközöket szeretném ismertetni, elsődlegesen elméleti szinten, a normatív szabályanyag alapulvételével, melyek lehetőséget biztosítanak a tanúnak a félelem nélküli fellépésre, így hozzájárulva az igazságszolgáltatás hatékony működéséhez. A tanú ugyanis kulcsszerepet tölt be az egész eljárásban, „aki ráadásul ezt a szerepet többnyire nem választja, hanem úgy kerül bele, mint Pilátus a crédóba.” A tanúvédelem hazai kialakulásának rövid ismertetése és az alapvető fogalmak tisztázását követően kitérek az egyes, büntetőeljárásban nevesített tanúvédelmi eszközökre, így a tanú személyi adatainak zártan kezelésére, a különösen védett tanúra, személyi védelemre, valamint a Védelmi Programra. A büntetőeljárásról szóló törvény a személyi védelmet és a különösen védetté nyilvánítást részletesen, míg a többi védelmi eszközt csak keret jelleggel szabályozza, amit külön jogszabályok töltik ki tartalommal. A büntetőeljárás reformjára tekintettel kitérek az új, 2017. évi XC. törvény újításaira is, mely jelentős változásokat hozott az egyes jogintézmények tekintetében.