A tanulmányi reziliencia és a célorientációk védőszerepe a matematikai szorongással szemben középiskolás diákok körében

Abstract

A jelen kutatás célja annak feltárása volt, hogy milyen összefüggések figyelhetők meg a matematikai szorongás, a tanulmányi reziliencia és a tanulói célorientációk között középiskolás tanulók körében, valamint hogy ezek a tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a matematikai teljesítmény alakulásához. A vizsgálat kérdőíves adatfelvételre épült, amely a matematikai szorongás, a tanulmányi reziliencia, a célorientációk, valamint demográfiai jellemzők mérésére irányult. Az eredmények alapján a matematikai szorongás és a matematikai teljesítmény között szignifikáns, negatív kapcsolat mutatkozott. A tanulmányi reziliencia szintén szignifikáns, negatív összefüggést mutatott a matematikai szorongással, ugyanakkor közvetlen hatása a teljesítményre nem bizonyult egyértelműnek. A célorientációk közül az elsajátítási célok alacsonyabb matematikai szorongással jártak együtt, míg a viszonyító célorientációk esetében nem rajzolódott ki egységes mintázat. A regressziós elemzések azt mutatták, hogy a matematikai szorongás a matematikai teljesítmény legerősebb prediktora, míg a célorientációk és a reziliencia eltérő mértékben járultak hozzá a modellek magyarázóerejéhez. A mediációs vizsgálatok alapján a tanulmányi reziliencia az elsajátítási célorientációk esetében közvetítő szerepet töltött be a matematikai szorongás alakulásában, ugyanakkor a viszonyító célorientációk esetében mediáló hatás nem volt kimutatható. A moderációs elemzés nem igazolta a reziliencia moderáló szerepét a matematikai szorongás és a teljesítmény kapcsolatában. A demográfiai eredmények szerint a lányok matematikai szorongása magasabb volt, mint a fiúké. Az eredmények összességében rámutatnak arra, hogy a matematikai szorongás központi szerepet tölt be a tanulási folyamatban, és szoros kapcsolatban áll a tanulók motivációs mintázataival és pszichológiai erőforrásaival. A kutatás hozzájárul a matematikai szorongás komplex, többtényezős megközelítéséhez, és hangsúlyozza az érzelmi és motivációs tényezők integrált vizsgálatának jelentőségét.