Mozgásszervi állapotfelmérés és általános mozgásterápia hatékonyságának vizsgálata alkoholbetegek körében
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
Hazai és nemzetközi szinten az alkoholbetegség és annak szomatikus, mentális szövődményei az utóbbi években megszaporodtak. Az alkoholizmus a mozgásszervrendszert is érinti, így ezeknek a betegeknek a fizioterápiás vizsgálata és fejlesztése szükségszerű. Célunk az alkoholfüggőséggel küzdő betegek mozgásszervi állapotfelmérése és egy általános tornaprogram hatékonysági vizsgálata.
A DE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Addiktológia részlegén végeztük kutatásunkat 2017 szeptember és 2018 november között. Célcsoportunk az intézetbe bekerülő alkoholfüggőséggel diagnosztizált betegek. Fizikális tesztekkel felmértük a résztvevők állóképességét, egyensúlyát és izomerejét. A mért paraméterek normál értéke az átlag populációt tekintve: akaratlagos apnoe (AA): 60 mp, négyütemű fekvőtámasz (NF): 24-32db/p, Functional Reach teszt (FR): 35- 38cm, nehezített Romberg teszt (NR): 30mp, guggolás (G):18-26db/p, felülés (FÜ): 30-40db/p, fekvőtámasz (FT): 20-30db/p. Heti háromszor 30 perces tornát végeztünk, amelynek hatását 12 hét után mértünk le. A vizsgált időszakban 34 főt mértünk fel, melyből 23 fő eredményét tudtuk értékelni (ffi: 15 fő, életkor=47,62±11,77; nő: 8 fő, életkor=46,37±12,26).
Az állóképességük, egyensúlyuk elmaradt a fiziológiás értékektől mindkét nemnél, AA (52,33±5,43), NF (13,86±4,55), FR (22,52±6,31), NR (jobb:14,03±20,20; bal:11,73±20,74). Az izomerejük az alábbi átlagok szerint alakultak, G (30,83±5,98), FÜ (33,14±8,53), FT (15,74±6,58). A tornaprogram hatására javulást tapasztaltunk mindhárom képesség tekintetében. AA (p=0,444); NF (p=0,003); FR (p=0,005); NR jobb (p=0,140); NR bal (p=0,008); G (p=0,001); FÜ (p=0,907); FT (p=0,001). Az állóképességi eredmények a tornaprogram után is átlag alattiak, AA (56,80±5,13); NF (17,73±5,17).
Következtetésként elmondhatjuk, hogy az alkoholizmusban szenvedő betegek egészségkárosodása jelentős. Mindhárom képesség tekintetében elmaradás tapasztalható, de a torna hatására javuló tendenciát mutattak. Mivel az állóképességi eredmények 12 hét után is elmaradnak a fiziológiás értékektől, érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni e képesség fejlesztésére.